Epikai kritikák
Röviden és egyszerűen: minden, ami nem vers. Lehet szó rövidebb prózáról, novelláról, regényről - bár ebben az esetben, a terjedelem függvényében inkább a legjobbnak ítélt szemelvényt szemrevételezném legszívesebben.
Tudnivalók >>
Körülbelül nyolc éves koromban jött el először az a pillanat, mikor papírra vetettem az elképzeléseimet, olyan epikus formában, amit csak egy kisiskolás kicsikarhat magából. Elszakadnom a betűhányástól azóta sem sikerült, így a magam kis ragaszkodó módján sajnos azt kell mondjam: tíz éve sürgök-forgok a hosszabb elbeszélések között.
És még kalandozásaim legelején mindent kivétel nélkül felfaltam - egyszere suhanva Paulo Coelhón, Harry Potter fanfictionokon és A Gyűrűk Urán, - az idő múlásával észre kellett vennem magamon, hogy csudamód finnyássá váltam, sőt ráadásképpen, ha kérdezték, miért is hagytam abba valamit, az okot velősen, mondatra pontosan, érzésre kiemelve megmagyaráztam, amivel egynéhány fanfiction írónak bele is másztam a lelki világába, bár természetesen az egész kritizálást nem a vérig sértés nemében intéztem.
Itt sem ez lenne a célom. Aki bátor lélek arra vetemedik, hogy elküldje nekem egyik irományát, az arra számíthat, hogy velős, nyelvtani és stilisztikai szempontokra kiterjedő kritikát kap vissza a kezébe, amelyek talán még hosszabbra is nyúlnak terjedelmet illetően, mint a véleményezésre beadott szöveg. Célom az, hogy körülbelül olyan kritikák kerüljenek ki a tőlem, amik anno nekem rengeteget segítettek, hogy mostanra ne csak olvasás, de "írás" szintjén is ott álljak, ahol - legyen ez bár csak egy kicsivel is az átlagos felett.
|
Lírikus kritikák
Versek - kortárs szabad, rendhagyó rímek, de legfőképp: kiváltott érzések.
Tudnivalók >>
Azt hiszem, ez a prózás rész fordítottja: ha még nagyzolni is szeretnék, még akkor is csak annyit mondhatnék, fülem-farkam behúzva: egy - azaz 1 - hónapja foglalkozom úgy versekkel, hogy magam is e célból mártottam bele a tintába a tollamat. Teljes joggal merülhet fel így a versíró, kritikakérést fontolgató egyénből: ezen tények bevallása után mégis hogyan vetemedek én arra, hogy az ő műveiről, ki már több ízben, régebb óta forgatja a tollat csak úgy vonjak egy vonalat?
Előre kell harangoznom: sosem tudnék tiszta lelkiismerettel vers felett olyan sziklaszilárdan ítélkezni, mint ahogy azt prózákkal teszem, már csak azért is, mert kevés az idő, amit eddig rájuk szántam. Gyakorlati, írástechnikai szempontból nem mernék vállamra vennie egyetlen epikus alkotást sem, viszont!
Mindig is imádtam róni a versek sorait, legalább annyira, mint regény társaikét. De amíg egy-egy vaskosabb kötetnél a sztori és a stilisztika vitt el messzire, óránként akár kétszáz oldalnyira, addig egy igazán jó, 10 soros vers felett is képes voltam elszöszölni ugyanennyit, bogozva az érzéseimet, csodálva a szerkesztést.
Szóval kritikakérésnél az érzelmeimet zúdítanám a kérőre, esetlegesen a megérzéseimet, amit körülbelül csak annyira kell figyelembe venni, mint a javasasszony kártyajóslását.
|
Honlap kritikák
Mint egy szokványos, nyári internetfüggő.
Tudnivalók >>
Szubjektív vélemény: az első benyomás, az elmerülés, a végigböngészés. A tartalom, a dizájn, az elrendezés, a figyelem felkeltése. Mindez persze az én szemszögöm, a szokásos tejedelemben
|
|