A letters to stephanie az, aminek a neve is mutatja: levelek
Levelek a barátnőmnek, Stephaninenak.
A 'Búj, búj zöld ág' aranykapujának árkádja alatt vonult el a gyerekkorunk.
Dávid
Idegen ez a szó. Hamarabb jut eszembe róla már lassan hat éve nem látott általános iskolás osztálytársam kerek gyermekarca és sugárzó kék szeme, mint Bence bátyja, akivel legutoljára ha két napja ért a megtiszteltetés. Mindezt persze a legnagyobb szarkazmussal, és azzal a keserű ízzel, ami akkor ömlik el a számban, valahonnan a bal felső rágóim tájékáról, mikor róla gondolok.
|