Stephanie. Ismersz engem, mint az estetek t�lnyom� t�bbs�g�ben �letvid�m le�nyz�t, aki addig k�pes magyar�zni, m�g a feket�t feh�rre nem mossa, �s �gy �szint�n: nem is gondoltam volna, hogy lesz valaha olyan eset, amikor sz�csat�ban alul maradok.  – Persze fordult m�r el�, el�g �rz�kenyen is �rintett, de a statisztika a javamra d�l – Minden bizonnyal ez�rt �rintett el�g �rz�kenyen az, amit a lak�t�rsammal zavartunk le a g�lyab�l el�tti h�ten.

Tudni kellett a het�nkr�l, hogy el�gg� terhelt p�r napnak sz�m�tott. Judit – akir�l majd k�s�bb r�szletesebben –, h�rom dem�t is �rt a h�ten, �s � nem az a t�pus� l�ny, aki laz�n veszi, �s „majd lesz valahogy, ha tanulok r�, rossz nem lehet” alapon kezeli az ilyesmit. M�r szerintem vas�rnap este a cs�t�rt�ki anyagtan miatt r�gta a k�rm�t, mellesleg felfedezte, hogy arc�reg gyullad�sa lett a megf�z�s�b�l, teh�t hatv�nyoz�dott az eg�sz ideg�llapota.
Nekem egyed�li probl�m�mat a g�lyab�l, �s a r�szeg fi�k miatt pr�b�kkal telet�zdelt est�im jelentett�k, egy�b ir�nt sz�rnyaltam az �r�mt�l az �t�s k�mia dem�m miatt.

Egyik ilyen k�sei t�ncpr�ba ut�n, f�l tizenegykor baktattam hazafel�, �s l�ttam, hogy j�n egy busz, ami pont elvitt volna azt az egy meg�ll�t, amit a h�zamig 10 percig kellett volna gyalogolni. �gy futottam, hogy szinte h�ztam magam ut�n a kondenzcs�kot – te, mint aki ismered a k�pess�geimet, tudod hogy ez�rt minimum egy nemzeti sz�n h�tba vereget�s lenne a jussom, hiszen a fut�st meg engem egy lapon sem k�ne eml�teni…
Sz�val embertelen temp�ban repesztettem a busz ut�n, m�g egy zebr�n is �tsuhantam, csak �gy hercegn�sen, hogy majdnem el�t�tt egy, a mell�kutc�r�l kikanyarodni k�v�n� kocsi. Nagy hajr�m v�g�n pont meg�lltam a vezet��l�s melletti ajt� mellett, a buszsof�r pedig r�m csapta az ajt�t. Csakhogy nem az orromra.

Tudod, Stepahnie… Az �rz�s, mikor az �sszes v�r a szorosan �sszefont hajad alatti b�rbe t�dul, hirtelen meg�rzed, hogy a t�li sz�vetkab�t alatt megizzadt�l, �s csak l�ktet minden ered nyakt�l f�lfel�… M�r �ppen er�t vett volna rajtam az idegroham, mikor csak arra lettem figyelmes, hogy a kocsi, ami majdnem el�t�tt, meg�llt mellettem a buszmeg�ll�ban.

S�rga taxis vil�g�t�jelz�t szereltek a kocsi tetej�re, bel�le pedig egy b�csi intett, �s m�r r�gta is ki az ajt�t, mik�zben intett:
 – J�jj�n, elviszem!
M�ni�kus idegg�rcs�m egy pillanat alatt leforr�zott meglepet�s� v�lt, �s �n csak pislogtam, n�ztem hatalmasat, �s m�g magamra is b�ktem mutat�ujjammal:
 – Engem?
Helyesl�, s�rget� b�lint�s volt a v�lasz, �n pedig fogtam az �sszes t�ncos moty�mat, �s bepattantam az any�s�l�sre.
Am�g kifaggatott, hogy hova vigyen, addigra oda is �rt�nk – tudniillik csak gyalog 10 perces s�ta, kocsival m�sf�l perc. N�zett is r�m egy nagyot az id�s�d� sof�r, hogy komolyan ez�rt az egy meg�ll��rt loholtam a busz ut�n. Meg is r�zta a fej�t, �s m�g miel�tt kisz�lltam volna, nagy vicceskedve megjegyezte:
 - Busz ut�n futunk? Nem. Majd j�n a k�vetkez�! Na �s f�rfi ut�n? Az ut�n sem! Sz�p est�t! – �s azzal mutatta, hogy lehet kisz�llni. �n pedig viszont sz�p est�t k�v�ntam, �s kirep�ltem az aut�b�l.
Nagy vid�m rep�l�sem eg�szen a m�sodik emeleti lak�sunkig rep�tett, azt�n mivel l�ttam, hogy a lak�t�rsam vacsizik, gyorsan ledobtam magamr�l a meleg ruh�t, �s mell� �ltem.
Elmes�ltem neki a friss taxis sztorimat, �mult-b�mult rajta.

 – �s mi lett volna, ha elrabol? – k�rdezte k�t harap�s k�z�tt, nekem meg v�gigfutott a hideg borzong�s a h�tamon, mik�zben k�tszeres�re kerekedett a szemem.
 – Basszus…

J�l kinevetett, majd besz�lgett�nk tov�bb, m�gnem a G�lyab�lra terel�d�tt a sz�. �s  itt megjegyezte:
 – Lehet hogy v�g�l � is j�n… - �s itt nagyon ki�lhetett a kend�zetlen d�bbenet az arcomra.
Az elm�lt k�t h�tben m�sr�l sem hallottam, csak a h�ten meg�rand� h�rom dem�r�l, ami ut�n term�szetesen  meg�rtettem a f�radts�g�t. M�g sajn�ltam is, hogy nem lesz ott, nem n�z meg a kering�ben, de v�g�l is gyorsan tov�bbl�ptem, mert �gy, n�lk�le �gy kalkul�lhattam a h�tv�g�met, hogy abban Bence �gy szerepelt, mint n�lam alv� szem�ly, a vas�rnap reggel pedig egyenl�v� v�lt egy romantikus, giccses valamivel, amihez term�szetesen foggal-k�r�mmel kapaszkodtam, mivel nem igaz�n ny�lik lehet�s�g arra, hogy Benc�vel kettesben legy�nk.
�gy h�t, megd�bben�sem sziklaszil�rd megalapoz�s�val ott �lt az arcomon a k�ts�gbees�s, amit Judit nagyon egyszer�en lev�gott, �s felm�rgesedve le is engedte az ev�eszk�z�t.
(M�g ez is, Stephanie! Norm�lis ember lecsapta volna az asztalra, hadd hasadjon kett� a ken�k�st�l a fa, � pedig kim�rt mozdulattal visszatette az abroszra…)
Halkan sz�lalt meg, de basszus, abb�l a hangb�l annyi szemreh�ny�s kicsengett, hogy f�lig pirultam. sz�gyenemben.

 – Csak az�rt nem szeretn�d, hogy elmenjek, mert akkor nem tudunk visszavinni Miskolcra p�nteken? – val� igaz, sokszor visszavittek m�r, �s ez b�r id�beli cs�sz�st, de m�gis nagyobb k�nyelmet jelentett a vol�nbuszhoz k�pest. �m ez pont az a h�tv�ge volt, amikor a p�r �r�s cs�sz�s, amit a vel�k aut�z�s jelentett, sehogy sem f�rt volna bele a napirendbe, de az�rt gyorsan, mosolyogva b�lintottam. Ink�bb higgye ezt v�g�l is, minthogy ki akarom saj�t�tatni a lak�st nekem meg Benc�nek!

T�bb sem  kellett, mint a b�lint�som. Amit am�gy �n teljesen viccnek gondoltam, tekintve, hogy m�r m�skor is h�ly�skedt�nk ezzel a t�m�val, b�r… Lehet, hogy csak nem sz�m�tott h�ly�sked�snek. Summa summ�rum, Judit ugyanazzal a higgadt gyorsas�ggal felpattant, �s olyan hanggal, amit m�g �lek nem fogok tudni ut�nozni a tudtomra adta, hogy:

 – Nem kellett volna ezt az eg�szet erre kihegyezni… - �s m�g miel�tt meg tudtam volna sz�lalni, m�g miel�tt egy nyikkan�s elhagyhatta volna a torkomat, Judit kilibbent a konyh�b�l, de basszus �gy, hogy k�zben m�r el is pakolt.
Sz�momra m�g mindig rejt�ly, hogy mindezt m�gis hogy csin�lta, de amikor ott �ltem, egyed�l a konyh�ba ez sz�m�tott a legkisebb gondomnak.

�ltem ott, mit �ltem, gubbasztottam a konyhasz�ken, az �lembe ejtett kezekkel, �s addig-addig sz�guldozott a fejemben Judit hangja, meg a saj�t �nz�s�gem, �s a t�ny, hogy semmi rosszat nem akartam, m�gis magamra harag�tottam valakit, mellesleg tiszta f�lre�rt�sb�l, hogy zokogni kezdtem. Megmaradt m�lt�s�gommal elm�sztam a szob�mig, �s Benc�nek szigor�an �zenetbe p�ty�gtem le, hogy mi t�rt�nt…
Nem mertem volna felv�llalni, hogy Judit hallja, ahogy besz�lek r�la.

Bence term�szetesen ott v�gasztalt ahol �rt, �s igaz�n feln�ttesen viselkedett, �nmag�hoz k�pest. Els� gondolatomat, miszerint m�snap reggel magyar�zzam el a f�lre�rt�st, �s besz�lj�k meg csak feler�s�tette, de ett�l m�g mindig piszkosul gonosznak �rzem magam.

Judit egy… Nagyon k�l�nleges l�ny. �s most itt nem a l�legzetel�ll�t� gy�ny�r�s�g kateg�ri�r�l besz�lek, hanem a megd�bbent�en v�kony l�b�, halk szav�, gyilkolni k�pes szemekkel rendelkez� egy�nekr�l. Sose hoz fel bar�tokat. Ha hazaj�n, esetleg a mosd�ba megy ki, vagy kir�ngatom enni a konyh�ba,de am�gy a k�nyvei felett �l, �s ha nem is folyton tanul, de akkor sem mozdul ki semerre. Amit valahol �rtek, mert a m�sod�vet egy k�l�n�sen kegyetlen, v�rl�z�t�an undor�t� �vnek �rja le mindenki, ahol az anat�mia �gy tornyosul fel�d, mint semmi m�s, de… de… Bitch please! Ezek �leted legszebb �vei, �s a mellett, hogy felk�sz�lsz a sikeres j�v�dre, a boldog jelenedet is meg kell �lned, m�sk�l�nben a sikeres j�v�ben egy siv�r lelk� valaki leszel!

A m�sik, a szob�ja. Judit� a nagyobb, nappali t�pus� szoba, amit nagyon fasz�nyosan be lehetne rendezni erre �… Erre �… Az egy dolog, hogy nem dekor�lta ki a szob�t, elv�gre nem mindenki lehet olyan h�lye, mint egyesek, hogy f�r�g�ppel �rkezik, �s �gy sz�tcseszeti a vakolatot az apj�val, hogy a kik�lt�z�skor majd festeni kell a szob�j�t… De az, hogy Judit nem hajland� kipakolni a b�r�nd�b�l, �s tulajdonk�ppen szeptember �ta a b�r�nd�b�l �l, az egy picit… Furcsa?
Igen, azt hiszem.

Tulajdonk�ppen, Steoh, �gy �rzem most magam, mint �ltal�ban, ha r�la besz�lek. Mint egy gonosz mostohatestv�r, aki minduntan irigykedve pillant Hamupip�k�re. Mert a furcsas�gain k�v�l – �s ugyan kinek ne lenne egy kis s�t�se –, rosszat mondani akkor sem tudn�k r�la, ha akarn�k. Judit nagyon szorgalmas, ha valaki, h�t � el tudja v�gezni a fogorvosit. Igaz, hogy csendes l�ny, igaz, hogy �n j�val t�bbet keresem a t�rsas�g�t, mint � az eny�m�t, igaz, hogy nem mosolyog annyit, mint �n...
De haladt valamerre a kapcsolatunk! Ha valamelyik�nk haza�rt, akkor a m�sik automatikusan, �t perc alatt megjelent a konyh�ban, �s igaz az �n �zdi mes�im miatt, de hatalmasakat nevett�nk. El�rt�nk arra a szinte, ahol Judit hajland� volt mag�t�l mes�lni a mindenapjair�l, erre egy egyszer� f�lre�rt�s miatt �gy �reztem, mintha magamra bor�tottam egy sz�pen, nagy gonddal fel�p�tett, term�szet�b�l fakad�an k�l�n�sen ingatag k�rtyav�rat.

Sok�ig s�rdog�ltam  m�g aznap, m�snap pedig, m�g miel�tt kimentem volna a konyh�ba meg is �rtam magamnak a kimagyar�z� sz�vegem v�zlat�t.
Judit el�tt felszavalva picit m�shogy j�ttek ki a dolgok.
Kider�lt sz�m�ra, hogy azon a h�ten mindenk�ppen magamt�l kell hazajutnom, mert minden �ra sz�m�t, �s sz�morma is tiszt�v� v�lt, hogyha Judit el is j�n a g�lyab�lra, akkor � nem alszik az alb�rletben, mivel a bar�tj�val j�n, �s ha elj�nnek, haza is vezetnek, m�g a b�l hajnal�n.
Pedig a lehet� legk�m�letesebben el�adtam magamat �s Benc�t, �s azt, hogyha �k is maradni szeretn�nek, akkor a minimum, hogy mi megy�nk Benc�vel sz�llod�ba, mivel ezt az alb�rletet el�sz�r Judit vette ki…

Mit sz�lsz?
Bolh�b�l elef�ntot, igaz?

Most, �gy, hogy holnap ilyenkor a biofizika el�tti f�l �r�mat azzal fogom t�lteni,  hogy arra koncenr�lok, hogy be ne pisiljek az izgalomt�l, m�r csak egy olyan pihek�nny� kis esetnek t�nik ez az eg�sz miz�ria, ami s�ly�t veszti a biofizika k�nyv mellett :)

Szor�ts nekem holnapra!
A kimaradt levelek �rkez�ben!