Az orvosi egyetem?

M�rmint… Kimondva ezt a k�t sz�t, sok minden eszembe jut, Steph. T�bbek k�z�tt a p�r �vvel ezel�tti �nmagam is, aki mikor csak meghallotta ezt a kifejez�st, m�r j�les�en beleborzongott a gondolatba, hogy „igen, ez az, amire v�gyom.”
Eszembe jut m�g az �tlag ember, kikben csod�lkoz�ssal vegyes tiszteletet kelt a fogalom: orvos. Vil�g �lemben furcs�lltam ezt a megk�l�nb�ztet� jelz�st, amit a doktorok maguk�nak tudhatnak. L�ttam az id�sek szem�ben csillog� h�l�t, a gyerekek arc�n t�kr�z�d� f�lelmet, �s a n�ma, sokat mes�l� elismer�st, ami akkor matt�tja elvalaki �br�zat�t, ha �gy mutatkoznak be egyesek:
 – Dr. Kis Erika – ami persze kital�lt �s rettent�en rosszul hangz� n�v, de m�gis nagyot dobban a sz�vem, ha elj�tszok a gondolattal: egyszer a saj�t nevem el� is odat�zhetem ezt a kis sz�csk�t.

Ez ut�n a kis elmereng�s ut�n tark�n is csap a t�ny: ennyire v�gyok r�, nyilv�nval�an ez �letem f�c�lja, �s m�gis csak �l�k a szob�mban, �s nem teszek �lmom megval�s�t�sa fel� egy l�p�st sem.

Az ablakomon gyenge f�nnyel s�t be a nap – csak engem frusztr�l ennyire eszm�letlen�l, hogy m�r f�l n�gykor esteledik? Nem f�zok, m�gis legsz�vesebben dideregve cs�cs�ln�k a takar�m alatt, kezemben egy j� nagy b�gre forr� itallal, �s esk�sz�m, Steph,  m�sra sem v�gyom, csak egy olyan nagyon-ny�las-romantikus film t�rsas�g�ra, amit am�gy ut�lok.

Ismersz, Steph, tudod, hogy szeretek a kedvelt bar�taim k�r�ben lenni, de most annyira j� lenne egy kis… „�nk�nyeztet�” id�t elt�lteni a magam t�rsas�g�ban. Mondjuk ehhez tetemes mennyis�g� p�nz, id�, �s egy m�sik egyetem k�ne, de m�g ha felt�telezem is, hogy mindez megadatik nekem, akkor is tudom, hogy ugyan�gy �ln�k az asztalom mellett, kezem alatt a leveleddel, m�gpedig egyetlen univerz�lis ok miatt.

Ami nem m�s, mint a lustas�g.

Ha egyszer pokolra ker�l�k, az e miatt a f� b�n miatt lesz.. Keservesen ny�g�k fel, m�g a m�sik kezembe ejtem az �llam, �s csak n�zek ki Debrecen azon szelet�re, amelyet az ablakom kerete v�gott ki a nagy eg�szb�l. Lusta, hossz� �rny�kokat vetnek a f�k �s a t�rsash�zak, hallom a sz�l s�v�t�s�t, a h�tam m�g�tt pedig a fekete b�rt�sk�mba pakolva biggyeszkedik a szerves k�mia, csek�ly h�romsz�z oldalas k�nyve.
Steph, elszorul a torkom a puszta t�nyt�l: h�tf� este, negyed nyolckor megint dem�t �rok.
Mondjuk, jobban �llok, mint az �vfolyam tetemes r�sze, tekintve, hogy m�r mindent �tolvastam, no de tanulni is k�ne, r�ad�sul k�t h�t m�lva biofizika, �s a k�t f�t�rgyas m�ka k�z� be�kel�dik egy k�nyvt�rismeret �s egy magatart�studom�nyok dem�, no meg azt�n a bifiz ut�n el�m fog g�rd�lni a biostatisztika is, �s akkor m�g a holnap esed�kes latinr�l nem is ejtettem egy sz�t se.

Apr�cska gomb�cba gy�r�d�tt minden egyes �rz�sem a puszta felsorol�st�l is, Stephanie! Levelem megint egy nagy ny�gl�d�s, de tudd meg, mert legal�bb te tudd, ha m�r Benc�nek nem mondhatom – mert el�tte �n vagyok a p�lda, a k�vetend�, okos bar�tn�, aki a tanul�si neh�zs�get, mint fogalmat sem ismeri –, sz�val halld meg sz�vem siralm�t, Dr�ga Bar�tn�m:

Sz�gyenletesen, bitang pusztulatosan, elviselhetetlen�l LUSTA VAGYOK!
Belet�r�d� s�hajt�s, �s beleegyez� v�llvon�s. Lusta. Valahogy rosszabb, mintha nem lenne meg az �rtelmi k�pess�gem.
Te is tudod, Steph, ahogyan �n is, hogy csak a szorgalom hi�nyzik bel�lem. Egyed�l a fenekemre lenne sz�ks�gem, hogy a k�mia k�nyv mell� �ljek, azt�n m�st se csin�ljak csak lapogassam a feh�r oldalakat, v�ssem magam el� a k�pleteket. L�tom magam el�tt, ahogy felv�zolom az �sszes tudnival� karotinoidot, s�t azt is tudom, hogy h�tv�g�n Menyust azzal fogom sokkolni, hogy paradicsom ev�s k�zben lerajzolom neki a likopint, de m�gis… de m�gis…

Annyira j� csak �gy lenni!

Csak �gy beles�ppedni az �gyik�mba, �rezni magam k�r�l a szob�m finom meleg�t. Puha p�rn�t tenni a fejem al�, benyomni egy kedves kis filmet, vagy ha azt nem is, felh�vni Benc�t, �s olyan bl�ds�gekr�l besz�lgetni vele, amiknek az �gvil�gon semmi �rtelme… Hiszem, hogy el fognak j�nni ezek a napok. Valamikor a vizsgaid�szak fele t�j�n…

Mostanra pedig mi a jussom?
M�g t�z perc pihi… �s esk�sz�m, ez lesz az utols� t�z perc!
Azt�n k�t t�rdre �llok, �s el kezdek araszolni a c�ljaim fel�.
Nevezetesen a fel� a k�t bet�cske fel�, amelyet m�r annyiszor elk�pzeltem nevem el�, �s m�r t�z �ves koromba szign�mba foglaltam.
M�r akkor tudtam, hogy az a bizonyos „dr.” mit vonz mag�val, azt viszont nem, hogy mivel j�r…

Innen viszont m�r nincs vissza�t – a c�legyenesb�l visszafordulni sz�gyen.
Sz�val m�ly leveg�, �s… K�mia? :)

K�v�nj nekem szerencs�t, Stephanie!
Rem�lem el�r Fortuna, m�g miel�tt elt�vedn�k egy L �s egy D izomer k�z�tt!