Menyus egy ideig csak n�zett maga el�, lefel�, a  tejbegr�zfeh�rbe szorult csom�kra. Az eg�sz  tal�n a szok�sosn�l kicsit foly�sabbra sikeredett, �s ahogy a fah�jas keser�-kaka� porral elkeverte, maradtak olyan tejes kis tavacsk�k, amiket �bl�kk�nt hat�rolt a sok csokol�d�sra sz�nez�d�tt gr�zsziget.

Kett�nkn�l-n�lunk nagyobb kultusszal b�r a reggeli tejbegr�zez�s, mint azt b�rki sejten�.
A l�tszat az, hogy nincs itthon semmi, �s ilyenkor Menyus simlis mosollyal az arc�n hozza el� a spajzb�l a hozz�val�ak, �gy m�rik�lva mag�t, mint mikor kicsi voltam, mikor a hatalmas mosoly�val �s izg� mozdulataival m�g arr�l is el tudta terelni a figyelmemet, hogy m�r megint lusta volt lemenni a boltba bev�s�rolni. Nagyon sokszor, nagyon sok minden hi�nyzott a h�t�b�l, rendszerint mindig az, amit �n enni szerettem volna, de b�zadara �s tej… Na az valahogy mindig akadt a h�z t�j�n�l.

Egykoron, mikor �lomittas �nmagam, alig-�bren lev�g�dott a konyhaasztalhoz, �s f�lhunyt szemmel oldalra tekintve nem l�ttam m�st, csak a t�ncos l�ptekkel a spajzb�l el�sorj�z� Menyust, egyik kez�ben egy kil� b�zadar�val, m�sikban egy liter tejjel, akkor mindig morcosra torzult az arcom, az�ta viszont... R� kellett d�bbenem, hogy ez a t�l g�z�lg� gyermekcsoda, j�val t�bb a figyelemelterel�sn�l, �s nem csak az�rt, mert ezen �tek egyike annak a csek�ly �t fog�snak, amit Menyus tisztess�gesen el tud k�sz�teni.

Sok id� kellett mire �gy-�gy ben�tt a fejem l�gya, �s felfogtam: az el�m tett tejbegr�z olyan kultikus jelent�ssel b�r, amilyet csak egy igazi n�v�rlelk� �desanya k�pes belecsemp�szni egy l�basnyi tejbe, gr�zbe �s cukorba.

Ez�ttal l�ttam rajta, nem reggeli j�kedvet k�v�n, hanem megosztani valamit, valamit, ami m�lyen elszomor�tja, �s kiv�ltk�pp nyomja a lelk�t. Biztat�n sz�mhoz emeltem a g�z�lg� teherrel pakolt kanalat.

 – Tudod, van nekem B�lint – Picit �gy kezdte, mintha a tork�ra sz�radt volna a fah�j. �gy hangzott a mondand�ja, mintha a karakteres �z� f�szerb�l t�l sokat m�rt volna a reggelij�re, �s �gy a keser�des sz�val t�k�letesen jellemezhet� �z m�g a szavaib�l is p�rolgott.

 – A mostani oszt�lyodban van, igaz? – Biccentett.

 – Azt mondta ma az egyik gyerekemnek: „Ha majd az �cs�m meghal, t�ged verlek agyon.” – Menyus olyan dacosan sz�lalt meg, �s n�zett r�m, ahogy azt egy t�z �ves fi� is tette volna legnagyobb keser�s�g�ben.
 – Tudod az �ccse, Bencus, Down-szindr�m�s. �s m�g leuk�mi�s is.

Menyus hosszan magyar�zott. Kor�nt sem tudok mindent a betegs�g term�szet�r�l, de egy picivel tal�n m�giscsak t�bbet az �tlagosn�l. Amolyan �sszef�gg� hajlamokat, drasztikusan jellegzetes t�neteket. Ha valamit, akkor a Down-szindr�m�t vagy �tsz�r meg kellett tanulnom ez alatt a f�l�v alatt, az �sszes lehets�ges kromoszom�lis �sszet�tel�t felismerem, ha el�m tesznek egy paksam�ta kariogramot, hogy v�logassam ki a Down-szindr�m�s betegeket.  

Az a j� a laikusokban, hogy nyugtatj�k �ket a szakszavak, a pontosan, kim�rten megfogalmazott mondatok, miszerint a Down-szindr�m�sok �letideje am�gy is korl�tozott, id�sebb korukban nagy gyakoris�ggal el�fordul az Alzheimer-k�r, �s igen nagy hajlamuk van a leuk�mi�ra.

V�lem�nyem szerint ez egy relat�ve gyakran felkapott t�ma, amolyan n�v�sabb n�i magazinok has�bjain olvasott cikkekben, amiken az ember l�nya elsz�rny�lk�dik, anyai lelk�let�ig �rnek a sorok, majd a legk�zelebbi alap�tv�ny gy�jt�ivel ha tal�lkozik, ezen �rz�s felid�z�dik, �s adakozik.  Ezen t�l viszont a t�m�ra, �gy vagy �gy, de legyint az �tlag ember. Elk�pzelhetetlen�l apr�, mikroszk�pikus szint� emberi hiba, makroszk�pikus hat�sokat gener�lva, sz�rny�-sz�rny�, de am�g minket nem �rint k�zvetlen�l, marad a pillanatnyi �t�rz�s, id�z� sz�nalom, tal�n a szalmal�ng lelkesed�snyi h�vvel pezsg� tenni akar�si v�gy. �s azt�n?

Aki t�nyleg, napi szinten �rintett, mert csal�dj�ba sz�letett egy Down-szindr�m�s gyermek?
Maga a betegs�g is �pp el�g ahhoz, hogy egy csal�d �let�t der�kba hajl�tsa – sok�ig a "t�r�s" sz�t haszn�ltam volna, de azt�n tal�lkoztam a Menyus oszt�ly�ban l�v� gyerek csal�dj�val, �s ezek ut�n musz�j a "hajl�sra" refer�lnom. Ez a csal�d, b�r a terhess�g sor�n minden lehets�ges vizsg�latot elv�geztetett, amelyek 98%-os pontoss�ggal m�k�dtek, �s mikor megsz�letett a baba: bocs, benne volt�l a 2%os hibaar�nyban… �n. �n nem is tudom mit csin�ltam volna a sz�l�sz-n�gy�gy�szommal.

Nagyon drasztikus n�zeteim vannak a pl. Down-szindr�m�t�l s�lyosabb nem� betegs�ggel sz�let� gyermekekr�l, �s a v�gst�dium� betegekr�l. �s itt nem a lelketlens�g kateg�ri�ban, ”pici hiba, dobjuk el”, hanem a konkr�tan, �letk�ptelens�g alatt fut� esetekr�l, amik nem adnak hozz� a csal�d �let�hez, hanem �pp ellenkez�leg, csup�n f�jdalmat okoznak, �s mindig csak el-elvesznek az orvosok �ltal szolg�ltatott hosszabb�t�si id� alatt, mindaddig, am�g be nem k�vetkezik az elker�lhetetlen.

A magzat betegs�g�nek sz�r�s�g�re ma m�r nagyon sok, el�g pontos m�dszer l�tezik, �s tudom magamr�l, hogyha jelezne a teszt, �n nem lenn�k k�pes kihordani azt a gyermeket – anyai �szt�n ide vagy oda. Egy ilyen gyermek nem csak a saj�t, de a testv�rek �s a csal�d �let�ben is olyan nyomot hagy, ami b�r lelki �rt�keket �kes�t, de…

Kev�s ide a „mindegy fi� vagy l�ny, csak legyen eg�szs�ges” mondat, de azt hiszem, milli�nyi �rzelmet tov�bb�t.

�s akkor az az eset, mikor t�nyleg a g�lya hozza a cseppnyi beteget, �s nem adhatod oda a sz�l�sz-n�gy�gy�sznak, hogy na akkor neveld te, mert a te hib�db�l nem tudtam!  - ak�rmekkora indulatok is d�lhatnak abban a pillanatban az any�ban. Nem tudom Bencus csal�dja hogyan birk�zott meg ezzel a kegyetlen meglepet�ssel, de ahogy el n�ztem �ket, r� kellett j�nn�m: t�lont�l drasztikusak az elk�pzel�seim, musz�j vissz�bb vennem magamb�l.

B�r Bencus mag�n viseli a Down-szindr�ma minden tipikus t�net�t, a csal�dja boldogan �ldeg�lt. Picit m�s, mint a t�bbi – �s ehhez olyan embers�gesen alkalmazkodtak, ami szerintem p�ldamutat�, �s egyben olyan sz�ks�g-sz�lte k�nyszer, amihez csod�latram�lt� milyen sz�pen tud idomulni az ember. Nagyon sz�p kis harmonikus csal�dk�nt m�k�dtek, mikor f�ny der�lt egy rutinvizsg�lat sor�n a kisfi� leuk�mi�j�ra.

Ekkor szakadt kett� a csal�d, anya-pici fi� a megyei k�rh�z megfelel� r�szleg�n, apu-b�tyus – aki m�g csak most megy negyedikbe – a szlov�k hat�rn�l, �s persze a folyamatos ing�z�s.

Annyira megind�t� volt l�tni, ahogy Menyus a sz�rnya al� vette az �gyet, �gymond felkarolta a csal�dot, �s az eg�sz �ltal�nos iskol�t mozg�s�tva gy�jt�st szervezett a csal�dnak, ami sor�n egy jelent�keny �sszeg �sszeget �ssze is hoztak az adakoz�k.  Melengette a lelkemet, ahogy egy  helyi kisfi� al� �sszegy�jt�tt akci� sor�n hogyan kaptak olyan emberek figyelmet, akik m�lt�n szolg�lnak r� a c�mre: Mindennapok H�sei.

Bencus pontos betegs�g�nek a neve: ALL-szindr�ma, ami tulajdonk�pp a Down-szindr�m�sokban kialakul� leuk�mia egyik form�ja, �s eg�sz j� sz�zal�kos ar�nnyal gy�gy�that� – az �sszegy�lt p�nz a csal�d meg�lhet�s�re �s a kezel�sre ford�t�dik.

Neh�z egy ilyen szitu�ci�ban b�rmit is mondani, azt�n valahol legm�lyen olvaszt� �rz�s, mikor visszakapod a csal�d h�l�j�t. Bencus kezel�se sz�pen halad, a ny�ri sz�net egyik biztos pontja az �lland� egyeztet�s.

Furcsa, hogy egy ilyen eset is mennyit form�lt az elk�pzel�seimen. Min�l t�bbet gondolkodtam Bencus helyzet�n, ann�l jobban kapirg�lta meg az elhat�roz�somat egy �j, m�g amorf form�j� �tlet: a gyermekgy�gy�szat. Tudod Steph, �n az a l�ny vagyok, aki mindig mindent t�lp�rget a fej�ben. Viszont mikor ilyen egyszer�-borzalmas, minennapi-botr�nyos esetek ker�lnek el�m, nem marad bennem m�s, csak valami m�lyr�l fakad� tisztelet �s melegs�g. Mindenf�le mell�kgondolat n�lk�l.

Tal�n az�rt, mert nem tudom eld�nteni: vajon �n el�g er�s lenn�k hozz�?