Bence, Debrecen, KFC, finom �telek, �j emberek, �j �lm�nyek, mi ketten – �s �n.
Az eg�sz debreceni kiruccan�s az indexem al��rat�sa miatt t�rt�nt, mert m�g h�rom kit�ltend� rubrika �rv�lkodott feh�ren, k�k tint�ra v�ra – de azt sosem gondoltam volna, hogy h�rom nyavaly�s al�firkant�shoz legal�bb h�rom munkanap, �s k�z�j�k �kelt h�tv�ge sz�ks�geltetik. Egy r�szr�l: fene a professzor �r gusztus�t. Mikor jelent�sen meg�zva, p�r�t�l �sszeg�nd�r�d�tt hajjal, �s am�gy olyan aranyos �br�zattal, amit emberi l�ny ki nem �rdemelhet, meg�lltam az irod�ja k�sz�b�n, �s gyermeteg le�nyhangomon esedeztem az al��r�s��rt, � csak feln�zett a sz�m�t�g�p�b�l – igaz�b�l semmit nem l�ttam bel�le.  Valahogy azt az �rz�s keltette bennem, hogy �  most direkt el akarja velem hitetni, hogy fontos, int�zetvezet�i munk�t v�gez, de igaz�b�l csak Assassin’s Creed-ezik–, �s annyit mondott nekem: adjam le az indexet a titk�rn�nek. Titk�rn�: j�jjek vissza holnap.

Aha…

M�snap (k�zbees� guule-like szerencs�tlens�gek felsorol�s�nak mell�z�s�vel) professzor �r �pp az orrom el�tt esett be a liftbe, majd mikor titk�rn� becses sz�ne el� j�rulva �tny�jtottam az indexemet, t�j�koztatott arr�l, hogy akkor majd j�jjek vissza holnap.
 – De h�t holnap szombat van.
 – Akkor h�tf�n. Nem tudom a professzor �r napi rendj�t, most ment el, vitte a kis t�sk�j�t, nem biztos, hogy m�g ma al��rja…

Sz�val, Steph, �gymond n�szutazunk, amolyan tipikus mer�sz szerencs�tlens�ggel, ami a kett�nk komb�j�nak egyenes jellemvon�sa, �gymond aranysz�n v�djegye. Nagyon sok minden kider�l egy-k�t ilyen nap alatt, am�g �sszez�r�dsz valakivel, akit am�gy nagyon-nagyon szeretsz. Helyes, ritka t�k�letes magyar mond�s: lakva ismerszik meg az ember – mert teheted te a fejed tetej�re azt a hatalmas szeretetedet, ha a partnered a te sz�ges ellen�ted, �s e hatalmas ellent�tek miatt n�ha-n�ha, egy-egy pillanatnyi idegbajban ki tudn�d harapni a kedves a. carotis extern�j�t, �rett� hajlott kamaszszerelem ide vagy oda.

Bence… Egy hihetetlen k�nyelmes ember, egy igazi barnamedve, aki olyan hatalmas, �veggoly�-szerelem tekintettel tud kin�zni a takar� al�l, hogy mikor �n m�r cakkba v�gva nyitottam volna az ajt�t reggel h�romnegyed nyolc el�tt �t perccel, hogy leugrok tej�rt meg keny�r�rt a boltba, � pedig elmotyogta:
 – De v�rj m�r meg, lemegyek veleeeed! – akkor persze hogy kocsony�v� olvadt a t�rdem. H�t lehet egy �lomk�ros barnamedv�nek nemet mondani, f�leg mikor �tkarolva beleleheli a sebtiben konytba r�ntott hajadba :
 – �g�rem hamar k�sz leszek!
Sz�val hamar k�sz lesz – �s t�rdem szerelmetes remeg�se a percek el�rehaladt�val egyre jobban kezdett �tmenni idegbeteg, r�g�sra k�sz r�nt�sba. �h, m�g f�s�lk�d�k, fogat mosok, kiv�lasztom a nadr�gomat, de menj�nk, mert m�r nyolc �ra, �s kilencig �rj�k al� az indexet, azt�n m�g a boltba se jutottunk el.

Kilenc �ra nulla �tre �rt�nk oda… Kilenc �ra nulla egykor elment a n�ni. �s m�g az es� is szakadt. Igaz�b�l az eg�sz p�nteki nap egy tipik-guule failure sorozatk�nt �llja a hely�t, megf�szerezve Bence-medve-morg�sokkal. Kider�l, hogy nem tudunk norm�lisan egy eserny� alatt menni, mert Bence olyan magasan tartja az erny�t, hogy az egyik v�llam csurom v�zre �zik, viszont ha �n tartottam a v�zfelfog� eszk�zt, akkor meg olyan alacsonyan �llt meg a v�gmagass�g, hogy Bence feje minduntan kiboltos�totta az �n csoda-vir�gos erny�met.

Mindezen ellent�teink, vill�mp�r�s �sszefesz�l�seink, �s k�t perces vil�gh�bor�ink ellen�re, Steph: t�k�letesen �rezz�k magunkat. Rengeteget besz�lget�nk. A therm�l vizes medenc�ben �zva, fejemet a v�ll�ra, � a fej�t a hajamra t�masztva, az emberis�gr�l, �gy amblokk a hova tart�s�r�l. M�g ebben is teljesen m�sok a n�zeteink. Bence glob�lis szinten mereng mindarr�l a rosszr�l, amit tapasztal. Eg�sz bolyg�ra �s minden emberre levet�tve elemez t�rt�n�seket, jellemvon�sokat, egyszem�lyes, vagy ak�r t�bb kontinenst is �rint� harcokat, vall�sokat, v�v�d�sokat. Mindez persze rengeteg egy 19 �ves fi�nak, aki m�rhetetlen �rz�keny, feminim gyermekl�lekkel �s vil�gmegv�lt� gondolatokkal rendelkezik, �gy valahol mindig belefullad ebbe az �thatolhatatlan s�t�ts�gbe, �s b�r hihetetlen �letvid�m jellem, ezekben a fuldokl�sokban l�tom az arc�n �tfut� lemond�st: rossz az ember.

�n magam m�r azzal is megel�gszem, hogy a csal�dom szintj�n gondolkodom, igaz�n nem sok, maxim�lisan 3-4 embert sz�molva egyszerre, �m ezen emberek szem�lyis�g�t, cselekedeteit �s ind�ttat�sait a lehet� legm�lyebben kielemezve, �s �gy, mint a szisztematikus t�bl�zatot, sz�m�t�sokat tudok v�gezni vel�k, kalkul�lok, �s �gy �rzem, egyre jobban lav�rozok. Nem tudom, mikor is mondtam le az eg�sz mindens�get �rint� gondolataimr�l…

Minden bizonnyal hozz�tesz kett�nk v�llvetett szemsz�geinek a csal�di h�tt�r. Bence �desanyja igazi h�s, amolyan mindennapi, t�rt�nelemk�nyvbe val�, aki �gy igazgatja kis f�szke �let�t, hogy fi�nak ideje marad az eg�sz emberis�ggel gondolni, nem kell belem�sznia olyan mindennapi probl�m�kba, mint… Mint amilyenekbe �n �s Menyus sz�ml�lhatatlanul sokszor ker�l�nk.

Ezen t�l – change of subject – siker�lt Benc�t olyan k�zegbe dobnom, amit�l tal�n kicsit �n is tartottam, hogyan fogja mag�t benne �rezni. P�nteken, azaz tegnap ad�dott egy debreceni, slam poetry rendezv�ny, ahov� nagyon sok �r�s bar�tom jelezte, hogy j�n, persze a v�g�re alig-alig csordog�lt be a jelzett 84 emberb�l 30, de… �n m�r nagyon v�rtam a felolvas�sokat, nem csak magam miatt, hanem Bence miatt is. K�v�ncsi voltam a v�lem�ny�re, �s persze arra, hogyan illeszkedik egy sz�m�ra teljesen idegen, �gymond „m�v�szi” szitu�ci�ba, ez a 100%-ig materialista ember.

Az,hogy �n k�v�ncsi voltam? Laza legyint�s. Az, hogy Bence hogyan izgult? �mult csod�lkoz�ssal �ssekulcsolt ujjak, m�la mosolyra ny�lt sz�j. Ez a fi�  egyszerre szeretett volna j� benyom�st tenni a bar�taimra, �s k�zben f�lt att�l, hogy olyan �thatolhatatlan falakba �tk�zik, mint, amit a csal�domn�l tapasztalt. Ilyen �des, f�lszegen k�ts�gbeesett, pillanatokra elcs�pett k�tked� tekinteteteket r�gen l�ttam rajta.

Minden j�l s�lt el, b�r az esem�ny el�tt f�l �r�val, m�g azt sem tudtam neki teljes m�rt�kben elmagyar�zni, hogy mi az a slam, de azt�n Salientia nekem �tk�ld�tt �r�sa – ami�rt nagyon k�sz�n�m az �nzetlen bizalmat – annyira meghozta a kedv�t, hogy a v�g�n m�r t�nyleg csak a miatt agg�dott, hogyan fogadj�k majdan a bar�taim. Mondanom sem kell, hogy ezek az emberek nem v�logat�sak, teljesen tiszt�ban �llnak azzal, hogy �k a legk�l�ncebbek, �gy egy ilyen kis �tlagos-�des l�nyt  mindig sz�vesen fogadnak megront�sra.

Steph… Ha j�ssz, �s lesz debreceni slam, viszlek. Olyan hangulata lett az eg�sz estnek, a v�ltakoz� j�, kev�sb� j� el�ad�kkal, hogy a v�g�n m�g �n is k�sztet�st �reztem, hogy fel�lljak a sz�npadra, de ugye v�llalhat� szekci�ban csak pr�z�im vannak, amik t�l hossz�ak egy ilyen stand-upra. Ekkor kapott el� Imi, az egyik legnagyobb l�r�sunk, hogy na akkor olvasd fel a verseidet!
�gy n�ztem r�, hogy R U Mad, mate? De azt�n csak szeget �t�tt a fejembe – csak fell�p�si lehet�s�g, pr�ba, tapasztalat, t�bb leszel t�le, �s sajn�ln�m, ha kihagyn�m - f�leg miut�n Salientia is elmondta a saj�tj�t, na akkor m�r v�gk�pp �gy �reztem, hogy i’ll mount the stage, and get it rolling on, de… Na igen.

Azt hiszem, pont Salientia ut�n l�pett a sz�npadra egy olyan de olyan sz�n�szi �s kommunik�ci�s k�pess�gekkel meg�ldott leg�ny, hogy ut�na csak k�t t�rdem k�z� fogott telefonommal, lebiggyesztett sz�jjal n�ztem a ki�r�lt s�r�s�vegekre az asztalon, magamban ny�ltan kimondva: nincs az az isten, hogy �n ezut�n az ember ut�n felolvassam az Ilka-fir�imat.

�s ekkor Imi… Egyem a sz�v�t. Steph, az a fi� olyat tett �rtem :).  Felh�vatta mag�t a konferanszi� l�nnyal a sz�npadra, �s a mikrofonba besz�lve elmondta:
 - Van itt egy l�ny, akit nagyon szeretn�k, hogy felolvassa a verseit, de ez ut�n a bomba ut�n biztos nem merne ki�llni a sz�npadra, ez�rt most felolvasn�k egy kurva szar verset, hogy ut�na a l�ny felj�hessen…

�s r�ad�sul, a h�tt�rben �l� zenekarral egy olyan ny�las al�fest�st is toltatott az eg�sz f�rmedv�ny sterelmes-sosem-versnek, hogy ut�na t�nyleg �gy l�phettem fel a sz�npadra a magam fekete-feh�r, szakadtan eleg�ns outfitj�ben, mint az �zdi kir�lyl�ny. �gy is �reztem magam.

Term�szetesen v�llalhatatlanok a verseim. De senki nem fog r�juk eml�kezni, �n pedig olyan de olyan megtisztelve �reztem magam a figyelemt�l, amit az els� sorban �l� bar�taim nekem adtak, hogy k�r lett volna kihagynom azt a h�rom l�pcs�t, ami az emelv�nyre vezetett. Magamat leptem meg a legjobban ezzel a kis fell�p�ssel, de… Nagyon j�l esett. Igaz�n.

Az este h�tra l�v� r�sz�ben Imi m�g lencsef�zel�ket is csin�lt nekem meg Benc�nek, hajnal egyik �lt�nk n�lunk, cigarettaf�stbe burkol�zva, kereszt�nys�gr�l, kockul�sr�l, versekr�l hablatyolva. Imivel k�z�sen verseket k�nt�lunk fel, a fi�k a h�tt�rben be�llt hat�ssz�netben meg is k�rdezt�k, hogy most akkor mi�rt nincs itt a s�t�n, akit megid�zt�nk.

Az eg�szben a legszebb az volt, hogy mikor �n m�r majdnem lefelejtem az asztalt az �lmoss�gt�l, Bence m�g akkor is maradni akart.

Tudod, Steph. Im�dom ezek a successful night-okat. K�zelebb hoznak minket a maguk ut�n hagyott eml�kekkel…

-          Ui. Tal�lkoztam egy t�nd�r kir�lyl�nnyal. Sz�p kis vir�gos szokny�ban, feh�r harisny�ban �s alab�strom b�r�ben volt �ppen, helyre kis kalapban �s v�r�s hajjal. �rdog�l � is. �gy h�vj�k, hogy Salientia. �s az egyik bar�tn�j�nek olyan fekete cip�je volt, hogy azt m�g ma levad�szom.