Kalandnapló levelek helyett Töredékek, félbehagyott mondatok, elcsent érzelmek, részeg pillantok, fotók
Avagy isten hozott fesztivál időszak, következik egy minimum két hetes pörgés Steph, amire különösen szeretnék emlékezni. Ez az elhatározás most elég dühös bennem, amolyan felindult tenni akarás, csak és kizárólag magamét. A soron következő kalandnaplóm nem lesz rendszeres, igényes, határozottan körvonalazott - igazából egy feltüzelt érzelmi allapotú pár hét szigorúan autokorrektált telefonba pötyögött, kótyagosan fogant, emléknek szánt sorai lesznek.
Első nap
Liter whiskey a bőröndben, Törülköző börtönben,Smack tészta a gázon - ugyan mi mást is ennék egy szigorú spórolást időszak első szent napján? - Bence a teraszon, amolyan Toldi-s túzok, gubbaszt magában, aztán várja hogy fölrepül-e. A nagy igazság kétféle:
Egyrészt magam rúgnék rá akkorát, hogy az égig meg se áll, másrészt meg húznám már be magamhoz, ha hagyná. Mert az persze isteni szerencse, és amúgy el se jött volna, ha a menszezemmel nem végeztem volna a szigorúan szabott határidőig, de mégis ugyan kinek forgott valaha a fejében, hogy életem Helyettem-hercegnője, az Egyetlen, olyan dolog miatt rúgja le az üvegcipőjét, mert Szeret?
Fiúk. Buta-buta fiúk. Elmentem megbeszélni az írós barátaimmal a Campuson megrendezésre kerülő performanszokat - mert ha mar egész évben nincs egy sócsipetnyi időm sem művészkedni, akkor legalább a nyár által kínált lehetőségeket hadd használjam ki! És neki nem is ezzel akadt problémája, sőt még nem is a felolvasott Hajnóczy Péter, borzongatón tökéletes novellákkal, mivel még tetszettek is neki, hanem maga az a másfél óra keserítette el, amíg ott ült, én ötleteltem, ő meg... Nem csinált Semmit. Nagy betűs Semmit, és még nem is a a franciaórás dacos beleszarok Semmit, mert abban bajtárs az összes szenvedő barát, de itt? Egy csokor művészkezdemény között?
Tudom, hogy mindez azért bántja, mert szeretne része lenni a világomnak - az is. A legnagyobb, legjobban imádott része - az elmúlt másfél órában viszont olyannal találkozott, ami neki szeges ellentéte, beleilleszkednie pedig szerinte lehetetlen, szerintem szemet hunyt, részegen rábólintott simulás. Tudom, hogy a tészta beburkolása után minden csókommal, minden érintése-m-csiszolt-sóhaj-ommal meggyógyítom, megbékítem.
Holnap ötkor kelünk a siófoki közvetlen járathoz.
Holnap a vonaton vodkát iszunk. Este whiskeyt.
De ma még szeretnie kell. Mert megtiltom neki, hogy bármi mást tegyen.
Mert réges-rég, talán egy másik életben megmérgezett az ellen, hogy mást tehessek.
|