viccadict.gp

Előre kell bocsájtanom; kevés az a lap, amit látogatok, azokat sem a hagyományos értelemben vett rendszerességgel, hanem a magam túlzsúfolt menetrendjét követve - de a te lapod egy a kitüntetettek közül.

Első benyomást, vagyis a dizájnt előrántva, azt kell mondjam, ez az egyetlen pontja az oldalnak, ami nem nyeri meg a tetszésemet - bár ez teljes mértékig felróható annak a számlájára, hogy tudomásom szerint olyan igazán régen nem foglalkozol a g-portállal. Sokat itt nem is tudnék építő kritikát hozzáfűzni; az olyan dizájn, ami szinte védjegyként foglalja keretbe az oldalad, magában hordozza a stílusodat, és mindennek tetejében még te magad is úgy érzed: tökéletes, az rengeteg-rengeteg kísérletezés és idő gyümölcse. Mivel már régóta követem a lapod, ezért azt kell mondjam, a kezdetektől már sokat fejlődtél, de még mindig rengeteg új fog tőled jönni dizájn szempontjából :)

Tovább haladva a bejegyzésekhez, de még a külsőségeken lavírozva: nekem sosem erőltető olvasni nálad. Kellemes betűszínt találsz a mondulháttérhez, a sorköz megfelelő, nincsenek kilógó sorvégek. Néha a bejegyzést kezdő kép viszont nagyon elüt a választott háttérről, erre vigyázz. Most még, amit említenék az a sikoltó-vörös kiemelés. Ez nekem nagyon erőszakos.

Na, most hogy ennyit csámcsogtam a dizájnról - amit csak azért tettem, mert az oldalad amúgy nekem az egyik kedvencem, és véleményem szerint megérdemelnél egy olyan kinézetet, amitől igazán azt mondja az ember: hűha! - rátérnék az oldalad főprofiljára.

A blogod finoman érdekes, meredekebb pontjaidon pedig szívbemarkoló; de nem szánalmat keltőn, inkább csak úgy, hogy az olvasó elgondolkodhat saját, szubjektíven szerencsés életén, és örülhet a farkának. (sajnos) Olyan élet jutott neked, amit megosztva rádöbbented az átlagos embereket, hogy mit is kell értékelniük. Amolyan apróságokat, amik mindent jelentenek, és hajlamosak vagyunk teljesen magától értetőnek venni őket. Ez szerintem olyan hiánypótló tulajdonság, ami örülök, hogy feltűnt g-portalon.

Becsülendő, hogy fiatal korod ellenére rendelkezel egy bizonyos hanggal. Értem ezen, hogy nagyon sok weblap egybeolvad számomra, és ha váltok kettő között, akkor az olyan, mintha egy idegenről magyarra fordított magazint forgatnék, amiben a cikkek elvesztették az író személyes hangját a fordítás miatt. Ezek olvasása során a saját hangomat hallom viszont, ám a te bejegyzéseid böngészése közben ha nem is egy elég karakteres beszédhang, de határozottan nem az én altom mondja fel a szöveget a fejemben, és ez nagyon jó, különleges. Igaz, még érződik, hogy ez is rengeteget fog fejlődni, de amennyi portál vezetése egybefolyik, határozottan jó jel, hogy a tiéd kitűnik közülük.

Ha valakinek nem lenne elég az atmoszféra a blog szekción, akkor még számtalan más lehetőséget kínálsz az olvasóidnak, hogy tényleg, igazán megtalálják azt a bizonyos, amúgy az egész oldalt belengő hangot. A novelláid, az írásaid... Látszik, hogy rengeteg időt fektettél bele a szerkesztésébe.

Na még mielőtt túl sokat dicsérnélek, és elmúlna a szokásos vérengzésem: 5/4.75, aztán már nem is szeretnék többet mondani, csak annyit, hogy nagyon kíváncsi leszek, egy év múlva hol fogsz tartani. Ha maradsz, én is maradok olvasni :)

sweet-youth.gp

Még sosem találkoztam ezelőtt a lapoddal, szóval igazán érdekes így, teljesen teljesen tisztán, a nulláról indulva elmerülni a tartalomban – igyekszem alapos munkát végezni.

Mint mindig, most is először a dizájnnal kezdeném, amit ugye először pillantunk meg, és mivel túlnyomó többségünk vizuális típus, így sajnos-szerencsére nagyon sokat nyom a latba, mint első benyomás. Azt kell mondanom, első ránézésre a dizájnod teljesen harmonikus, de ahogy elkezdtem elmerülni az olvasgatásban, furcsán fojtogató érzés tört rám, és egy ideig hiába kerestem, nem igazán tudtam mi a probléma, aztán hirtelen jöttem rá, bár eddig fogalmam sem volt, hogy ilyen egyáltalán létezik: Túl harmonikus a dizájnod. Bár különböző színeket használsz már a fejlécen is, rá kellett jönnöm, hogy az egész lap olyan, mintha fogtad volna, és főszűrőként ráhelyeztél volna egy ilyen fakult-könyvsárgás szűrőt, ez pedig egy idő után totál eltompítja az embert.

Amennyire kényelmes a sorköz, sőt a betűméret is még simán olvasható, és a szöveg rendezettsége is teljes, a betűszín háttérbe való olvadása miatt egyre csak azon kapom miatt, hogy elbóbiskolok – szinte összefolyik hosszútávon. No, ez lehet csak az én gyenge szemem-kontaktlencse kombója, de én mindenképp erősebb betűszínt választanék, a kiemeléseknek főként. Például a virágos szarvas gyönyörű mélykék a fejlécen.

Az „olvasnivalók” menüpont rendezettségéért kapsz egy nemzetiszín hátba veregetést. Ha beleszakadnék sem tudnék ilyen rendet csapni a saját leveleim között ^.^

A bejegyzéseidet lapozgatva mondhatom: érdekes témákhoz nyúlsz, jó érzéked van ahhoz, hogy személyes részt szőjj olyan témákba, amik sokakat foglalkoztatnak, mégsem csúszik át az egész egy önző módon kivitelezett véleményképzésbe, szóval alapvetően igazán jó is lehetne, de még nem az. A problémád a kivitelezés, ami megint csak olyan dolog, hogy rengeteg-rengeteg gyakorlás, és gondolom, volt már ettől lejjebb is.

Ahogy látom, imádsz olvasni, de konkrétan szépirodalommal (még) nem próbálkoztál, viszont kezdesz otthonosan mozogni a cikkek világában, ami nem rossz, viszont érződik az eggyel magasabb szinten lévő, művészibb irodalom próbálgatásának hiánya. Gyakorlatlan az írásod – és ez az oldal legnagyobb gyengesége. Rengetegszer használsz létigét – ami már önmagában jelzi a szöveg gyengeségét –, akaratlanul szavakat ismételsz, megelégszel az egyszerű mondatokkal, nem kísérletezel a nyelvünkkel, ami igaz kesze-kuszán komplexszé is képes válni, de alapvetően fantasztikus.

Nyelvi játékokat javasolnék neked olvasás mellett – bár a könyvkritikáid mennyiségét elnézve, olvasol te. Esetleg… Kortársak? Bár látom, a klasszikusokat sem veted meg, ami nagyon becsülendő.

Rengeteget javítana az is, ha többször visszaolvasnád a bejegyzéseidet, akár hangosan szavalva, célzottan artikulálva. Nagyon kijönnének a rövidke mondatok, amik monotonná teszik a szöveget, e mellett jobban felfigyelnél a szóismétlésre is, ami magadban átfutva könnyen elsikló hiba.

Mint látod, így sem hanyagolnak el a látogatóid, viszont úgy érzem, többet is ki tudnál ebből hozni, mint a fiatal olvasók nyár párás nehézsége miatti hada. Egyenlőre még hiányzik a szövegedből az igazán erős, kitűnő személyes hang, ami rengeteg gyakorlással érhető el. Így ahogy van, a blogod most egy a sok közül, hiába az érdekes témák.

Összességében 5/3.25, a ruhás posztnál 3, 5, mert megvettél a gyönyörű haute coutre kollekciókkal.