Steph, most �zdi pletyk�kkal foglak sz�rakoztatni, amikre val�sz�n�leg te is �gy �hezel Pesti�b�l, mint �n Debrecen az tudom�nyos v�ros�b�l. Teh�t nem is szapor�tan�m tov�bb a sz�t, el�d t�rom azt a kis sz�vmelenget�, szil�nkos szerelmi t�rt�netet, amit tegnap t�rt el�m egy bizonyos, fekete haj�, �lomk�k szem� k�z�s haverunk, akinek a nev�t csak az�rt nem eml�tem, mert �gy �rzem, nem �llok vele szemben olyan �rzelmi szinten, hogy kiemeljem a nev�t – f�leg mert el�g egyedi hangz�s� megsz�l�t�ssal �ldotta meg az anyja.
Levelemben legyen a fi�cska egyszer�en csak Cs. Mondjuk, mint… Charlie? Ezaz, sz�val Charlie!

Ismered Chalie-t, Steph. L�ttad m�r azt a f�nyes, �ben haj�t, ami annyira s�t�t, hogy m�r n�ha k�kben j�tszik, l�ttad azokat a k�l�nleges sz�n� szemeket… �s te is tudod mekkora egy orbit�lisan hatalmas faszfej. Persze csak civilben. Nagyk�z�ns�g el�tt Charlie adja a men�t, a kisv�rosi f�orvos elk�nyeztetett els� sz�l�tt fi�t, engem is nem egyszer a hecc kedv��rt kil�k�tt a n�gys�vosra, mik�zben r�m ord�tott:
 – Most basz el az aut�! – Az egy m�sik k�rd�s hogy erre v�laszul mit kapott t�lem…
Tudod, ha Charlie v�gigvonul az iskola folyos�j�n az als�bb �ves l�nyoknak ny�ltan megremeg a l�buk, �s t�cs�v� olvadnak, m�g a fels�bb �vesek ink�bb csak diszkr�ten helyet foglalnak, mert als� v�gtagjuk var�zs�t�sre menthetetlen�l v�lt kocsony�v�.

Sz�val Charlie – egysz�val a bunk� rosszfi� a kalandv�rosb�l, pont az a t�pus, akire minden hercegn� v�r, hogy elrabolja, �s megrontsa. Avagy minden j�kisl�ny pont �t akarja megjav�tani, mert minden egyes sz�prem�ny�  le�nyz� szent�l hiszi: � maga az egyetlen, aki felolvaszthatja Charlie j�g sz�v�t.

A gond csup�n homokszemnyi.
Charlie sz�ve sose fagyott meg. �s m�r r�g megh�d�tott�k.

Charlie m�g �ltal�nos iskol�ban vetett szemet egy teljesen �tlagos l�nyra, akit csak az�rt nevezek Boginak, mert nagyon �tlagos n�v – na meg persze ez a neve. Bogi. A magyar l�nyok 95%-a mag�n viseli azokat jellegeket, amikkel � is b�szk�lkedhet: a barna boci szemeket, a barna s�r�nyt, az �talagos testmagass�got �s mellb�s�get… Hogy m�gis mivel fogta meg Charlie-t, az sz�momra is rejt�ly.
�m telt-m�lt az id�, az �ltal�nos iskol�s hajh�zogat�sb�l pedig k�z�piskol�s vonzalom. Amolyan: „Bogi segge a legjobb az oszt�lyban”-f�le sz�v, �s k�ls� nemi szerv-dobogtat�s. Nem egyszer hallottam Benc�t�l is a Bogi segg�r�l, megvitattuk a Charlie-t Bogihoz f�z� rejt�lyes vonzalmat, viszont ahogy haladtunk el�re a t�rt�n�sekben a rejt�ly sz�vfagyaszt� megd�bben�ss� konvert�l�dott: Bogi ker�lt az oszt�lyb�li �h�tott l�nyok verseny�ben a dobog� legmagasabb fok�ra.
K�telkedve n�ztem a Kedvesre:
 – Ne mondd m�r?
Bence meg csak b�lintott:
 – Zoli, Charile, Peti, Duri… - �s itt felsorolta az oszt�ly h�mnem� egyedeit, majd lemond�an s�hajtott.  – Mind od�ig vannak �rte.
Megd�bben�sem torz grimaszt er�ltetett az arcomra, �s szinte majd meg haltam az�rt a pillanat�rt, mikor v�gre �l�ben is l�thattam a fi�k �lmainak netov�bbj�t: Bogl�rk�t szem�lyesen.
Steph, hidd el: miel�tt tal�lkoztam volna a l�nnyal, t�nyleg elj�tszottam n�h�ny alternat�v�val. Gett�popsival, akkora szemekkel, amikbe belef�r az eg�sz vil�g, esetleg a legcsod�latosabb barna hajjal, amit valaha l�thattam, de…

Nem.

Bogi �tlagos. Csak egy Bogi a sok k�z�l…. �s m�gis ez az egy volt az, aki olyan szinten kiv�reztette Charlie sz�v�t, hogy legsz�vesebben csak �t�leln�m azt a b�s rosszherceg-fej�t, hogy legyen egy biztos pont, ahol s�rhat.

Charlie �gy udvarol ennek a l�nynak, hogy ezt b�rki megirigyelhetn�. Minden probl�m�j�ban seg�t, egyetlen szav�ra kocsiba pattan, �s h�sz kil�m�tert vezet csak az�rt, hogy Bogi sz�ve megnyugodjon, annyi csokit hordott neki, amennyit m�g �n, megsz�llott csokizab�l� eg�sz �letemben nem tudtam lenyomni a torkomon… Vir�gok, romantikus zene a kocsib�l, ami a le�nyz� erk�ly�ig felhallatszik, egysz�val minden j�tszik, �s mi az a legt�bb, amit eddig Charlie kapott?

Egy spicces cs�kot az erdei s�toroz�s keretein bel�l.

Igen-igen. J�hetne a k�rd�s: biztos vagyok benne, hogy ez az a l�ny, aki ennyit jelent neki?
A magabiztos v�laszom pedig: igen.
Hogy m�gis honnan tudom ezt, Stephanie?
Onnan, hogy Charlie-nak van egy aut�ja, amit m�g a nagyapj�t�l �r�k�lt. Ezer �ves Ford, csaknem �sszeszakad, de Charlie sz�v�nek k�zep�n �gy cs�cs�l a karossz�ria, mint a f�m atom a hem centrum�ban. Ehhez a kocsihoz m�k�rm�s k�zzel nem szabad hozz��rni, nehogy megcsikarjuk, de Boginak azon omin�zus erdei s�toroz�s keret�n bel�l m�g azt is megengedte, hogy a m�szerfalra pakolja s�ros-bakancsos l�b�t.
Azt hittem a pof�m leszakad, mikor ezt meghallottam. Onnant�l kezdve tudtam: ez szerelem. M�ghozz� nem is a di�kfajta.

Az�ta a bizonyos s�toroz�s �ta tal�n egy �v telhetett el. Meg�lt�nk �r�k haragot, k�romkod�st, visszanyelt k�nnyeket, �s ord�toz�st. Charlie �j bar�tn�t szerzett – akinek a neve mondjuk legyen Szanten –, �s id� k�zben egy harmadik n�szem�llyel m�g a sz�zess�g�t is elvesztette, de csod�k csod�j�ra a fi� m�gsem tal�lja a boldogs�got. Szantennel szak�tott, b�r a l�ny krokodilk�nnyeket s�rt.
Isten a tan�m, el�sz�r szor�tottam nekik. Teljes sz�vemb�l k�v�ntam, hogy tal�lja meg az �r�m�t a le�nyz�k mellett, de… Semmi. Csak az el�gedetlenked�s �s az bizonyos �r, amit csak egyvalami t�lthet be. Az igazi vonzalom.
Tudod, Steph, �n azok k�z� az emberek k�z� tartozom, akik nem hisznek a pl�t�i szerelemben. Meggy�z�d�sem szerint egy embert cs�kolni kell, �rezni �s �rinteni ahhoz, hogy igaz�n beleszeress. Hogy �rezd, megvan-e k�ztetek minden amire sz�ks�g van nem csak a szenved�lyhez, hanem azon t�ll�pve valami sokkal teljesebbhez: a szerelemhez.
Viszont az idej�t nem tudom m�r annak, mi�ta nyavalyog Charlie Bogi ut�n, �vek teltek el az�ta, mi�ta ismerem, �s az�ta l�tom a szem�ben azt a szomork�s kis hom�lyt, ami csak egyetlen egy esetben tisztulna ki. Ha Bogi v�gre igent b�lintana.
 

B�tran ki merem jelenteni: Charlie szerelmes. Amolyan igazi, rajong� szerelemmel, ami mag�ban hordozza a mindent els�pr�, �vekig kitart� b�k�s t�k�letess�g lehet�s�g�t. Az �des szavakat, a bizserget� �rint�seket, az olvaszt� pillant�sokat, a felejthetetlen cs�kokat, �s b�mulatos est�ket. �s ezzel a fi� is tiszt�ban van, �s a l�ny is.
Mindezek ut�n der�lt �gb�l sz�vet has�t� vill�mcsap�sk�nt �rt a h�r:
Bogi Charlie legutols� cs�kj�t:
 – Nem �llok k�szen egy kapcsolatra – sz�veggel utas�totta vissza.
Charlie ezen felbuzdulva exbar�tn�j�t, Szantent szerette volna felkeresni egy kis alternat�v etye-pety�re, term�szetesen csak f�rfi identit�s�b�l kiindul� frusztr�lts�ga levezet�se c�lj�b�l.

Nagy leveg�k�rt kapkodtam. Innen, 170 kilom�terre sz�l�f�ldemt�l vajmi keveset tehettem egy ilyen megt�vedt rosszherceg-l�lek�rt, de az�rt minden t�lem kicsikarhat� energi�val �t�ttem a vasat. Besz�ltem a fi�val. Azt mondtam:
 - Ide figyelj Charlie. Ne menj! Becsapod magad Szantennel Tudom, hogy nincs k�z�m hozz�, �s nem lenne szabad belesz�lnom, de a bar�tom vagy, �s meg�rdemled, hogy megosszam veled, amit gondolok. Azt gondolom, hogy az a fajta szeretet, amire v�rsz, az minden egyes l�ny �ltal megadhat�, viszont az, amire sz�ks�ged van, csak egy valaki ny�jthatja �t neked - �s ez a valaki sajnos, vagy nem sajnos Bogi.
Nem az�rt � az egyetlen erre alkalmas szem�ly, mert csak neki van erre k�pess�ge, �h dehogy! Az�rt �, mert �t v�lasztottad. Pici faszfej lelked �sszes rezd�l�se �t szeretn�, �s term�szetesen hi�nyzik neked. A mindennapjaidb�l, mell�led, mindenhonnan!
�n sose hittem abban, hogy z�r� �rintkez�s n�lk�l bele lehet szeretni valakibe, de te rajtad l�tom, hogy te T�NYLEG szerelmes vagy Bogiba. �gyhogy hat�rozottan azt mondom: ne menj Szantenhoz, mert azzal csak pr�b�lsz elb�jni valaki olyan el�l, aki el�l lehetetlen: saj�t magad el�l.
Hidd el, nem mondan�m ezt, ha nem azt l�tn�m, hogy nem vagy szerelmes - de az vagy. �s mivel �n ezt az �rz�st olyan szentnek �s s�rthetetlennek tartom, hogy azt szavakkal kifejezni nem tudom, ez�rt mondom hogy ne menj. Maradj a seggeden!

Azt hiszem ez volt az a pont, mikor Charlie k�zbesz�lt:
 – J�l van! K�szi. Szeretlek kajak! Nem megyek. – Viszont �n eddigre m�r annyira belend�ltem, hogy csak leintettem:
 – Most j�n a l�nyeg, kussolsz bazdmeg! �ppen belej�ttem! Sz�val el�sz�r is, becsapn�d magad. Ez engem �szint�n nem nagyon �rdekel, mert azt csin�lsz magaddal, amit csak akarsz, de m�sodszor, �s ez a l�nyeg: pr�b�lsz meg�lni egy olyan valamit, ami �gyis felsz�nre fog ker�lni, ak�rhogy is k�zdesz ellene.. �rted? A saj�t �rzelmei el�l az ember nem menek�lhet, kiv�ltk�pp ha az az �rzelem valami olyan er�s, mint a szerelem. A szerelmet el�rulni, megcsalni meg lehet. De egyr�szt felideges�tesz vele, m�sr�szt belerokkansz. Charlie, mehetsz te Szantenhoz, de att�l ugyanannyira rosszul fog esni, amit teszel azzal a l�nnyal csin�lsz, mint amilyen rosszul Boginak fog esni, hogy m�ssal t�lt�d az id�t.
Szent�l hiszem: id� k�rd�se, hogy mikor tal�ltok egym�sra, �s mikor �r v�get v�gre ez a ny�gvenyel�s kapcsolat. Lehet, hogy id�vel, ha v�gre t�nyleg �sszekeveredtek, �s egy�tt lesztek, ki fog der�lni, hogy m�gsem � a nagy �. Lehet. de lehet, hogy nem biztos.
Bennetek van a lehet�s�g, hogy olyan boldogok legyetek, mint �n �s Bence. Mi�rt dobn�d el ezt magadt�l? F�l �ra cs�kol�z�s�rt egy olyan l�nnyal, aki ir�nt nem is �rzel semmit?
Ink�bb fogd vissza magad, maradj a seggeden, �s h�vd el Bogit valahov�, valami semleges helyre, ahol h�d�tgathatod. Mondom, id� k�rd�se… �n szor�tok neked, �s biztos vagyok a sikeredben.

L�ss csod�t, Charlie a segg�n maradt. Tal�n m�gse olyan elveszett egy l�lek, mint amilyennek mutatja mag�t!

Amond� vagyok, szurkoljunk egy�tt ennek az idi�t�nak, Steph!
A v�g�n m�g t�nyleg boldog lesz, azzal, akit szeret.

Az orvosi egyetem?

M�rmint… Kimondva ezt a k�t sz�t, sok minden eszembe jut, Steph. T�bbek k�z�tt a p�r �vvel ezel�tti �nmagam is, aki mikor csak meghallotta ezt a kifejez�st, m�r j�les�en beleborzongott a gondolatba, hogy „igen, ez az, amire v�gyom.”
Eszembe jut m�g az �tlag ember, kikben csod�lkoz�ssal vegyes tiszteletet kelt a fogalom: orvos. Vil�g �lemben furcs�lltam ezt a megk�l�nb�ztet� jelz�st, amit a doktorok maguk�nak tudhatnak. L�ttam az id�sek szem�ben csillog� h�l�t, a gyerekek arc�n t�kr�z�d� f�lelmet, �s a n�ma, sokat mes�l� elismer�st, ami akkor matt�tja elvalaki �br�zat�t, ha �gy mutatkoznak be egyesek:
 – Dr. Kis Erika – ami persze kital�lt �s rettent�en rosszul hangz� n�v, de m�gis nagyot dobban a sz�vem, ha elj�tszok a gondolattal: egyszer a saj�t nevem el� is odat�zhetem ezt a kis sz�csk�t.

Ez ut�n a kis elmereng�s ut�n tark�n is csap a t�ny: ennyire v�gyok r�, nyilv�nval�an ez �letem f�c�lja, �s m�gis csak �l�k a szob�mban, �s nem teszek �lmom megval�s�t�sa fel� egy l�p�st sem.

Az ablakomon gyenge f�nnyel s�t be a nap – csak engem frusztr�l ennyire eszm�letlen�l, hogy m�r f�l n�gykor esteledik? Nem f�zok, m�gis legsz�vesebben dideregve cs�cs�ln�k a takar�m alatt, kezemben egy j� nagy b�gre forr� itallal, �s esk�sz�m, Steph,  m�sra sem v�gyom, csak egy olyan nagyon-ny�las-romantikus film t�rsas�g�ra, amit am�gy ut�lok.

Ismersz, Steph, tudod, hogy szeretek a kedvelt bar�taim k�r�ben lenni, de most annyira j� lenne egy kis… „�nk�nyeztet�” id�t elt�lteni a magam t�rsas�g�ban. Mondjuk ehhez tetemes mennyis�g� p�nz, id�, �s egy m�sik egyetem k�ne, de m�g ha felt�telezem is, hogy mindez megadatik nekem, akkor is tudom, hogy ugyan�gy �ln�k az asztalom mellett, kezem alatt a leveleddel, m�gpedig egyetlen univerz�lis ok miatt.

Ami nem m�s, mint a lustas�g.

Ha egyszer pokolra ker�l�k, az e miatt a f� b�n miatt lesz.. Keservesen ny�g�k fel, m�g a m�sik kezembe ejtem az �llam, �s csak n�zek ki Debrecen azon szelet�re, amelyet az ablakom kerete v�gott ki a nagy eg�szb�l. Lusta, hossz� �rny�kokat vetnek a f�k �s a t�rsash�zak, hallom a sz�l s�v�t�s�t, a h�tam m�g�tt pedig a fekete b�rt�sk�mba pakolva biggyeszkedik a szerves k�mia, csek�ly h�romsz�z oldalas k�nyve.
Steph, elszorul a torkom a puszta t�nyt�l: h�tf� este, negyed nyolckor megint dem�t �rok.
Mondjuk, jobban �llok, mint az �vfolyam tetemes r�sze, tekintve, hogy m�r mindent �tolvastam, no de tanulni is k�ne, r�ad�sul k�t h�t m�lva biofizika, �s a k�t f�t�rgyas m�ka k�z� be�kel�dik egy k�nyvt�rismeret �s egy magatart�studom�nyok dem�, no meg azt�n a bifiz ut�n el�m fog g�rd�lni a biostatisztika is, �s akkor m�g a holnap esed�kes latinr�l nem is ejtettem egy sz�t se.

Apr�cska gomb�cba gy�r�d�tt minden egyes �rz�sem a puszta felsorol�st�l is, Stephanie! Levelem megint egy nagy ny�gl�d�s, de tudd meg, mert legal�bb te tudd, ha m�r Benc�nek nem mondhatom – mert el�tte �n vagyok a p�lda, a k�vetend�, okos bar�tn�, aki a tanul�si neh�zs�get, mint fogalmat sem ismeri –, sz�val halld meg sz�vem siralm�t, Dr�ga Bar�tn�m:

Sz�gyenletesen, bitang pusztulatosan, elviselhetetlen�l LUSTA VAGYOK!
Belet�r�d� s�hajt�s, �s beleegyez� v�llvon�s. Lusta. Valahogy rosszabb, mintha nem lenne meg az �rtelmi k�pess�gem.
Te is tudod, Steph, ahogyan �n is, hogy csak a szorgalom hi�nyzik bel�lem. Egyed�l a fenekemre lenne sz�ks�gem, hogy a k�mia k�nyv mell� �ljek, azt�n m�st se csin�ljak csak lapogassam a feh�r oldalakat, v�ssem magam el� a k�pleteket. L�tom magam el�tt, ahogy felv�zolom az �sszes tudnival� karotinoidot, s�t azt is tudom, hogy h�tv�g�n Menyust azzal fogom sokkolni, hogy paradicsom ev�s k�zben lerajzolom neki a likopint, de m�gis… de m�gis…

Annyira j� csak �gy lenni!

Csak �gy beles�ppedni az �gyik�mba, �rezni magam k�r�l a szob�m finom meleg�t. Puha p�rn�t tenni a fejem al�, benyomni egy kedves kis filmet, vagy ha azt nem is, felh�vni Benc�t, �s olyan bl�ds�gekr�l besz�lgetni vele, amiknek az �gvil�gon semmi �rtelme… Hiszem, hogy el fognak j�nni ezek a napok. Valamikor a vizsgaid�szak fele t�j�n…

Mostanra pedig mi a jussom?
M�g t�z perc pihi… �s esk�sz�m, ez lesz az utols� t�z perc!
Azt�n k�t t�rdre �llok, �s el kezdek araszolni a c�ljaim fel�.
Nevezetesen a fel� a k�t bet�cske fel�, amelyet m�r annyiszor elk�pzeltem nevem el�, �s m�r t�z �ves koromba szign�mba foglaltam.
M�r akkor tudtam, hogy az a bizonyos „dr.” mit vonz mag�val, azt viszont nem, hogy mivel j�r…

Innen viszont m�r nincs vissza�t – a c�legyenesb�l visszafordulni sz�gyen.
Sz�val m�ly leveg�, �s… K�mia? :)

K�v�nj nekem szerencs�t, Stephanie!
Rem�lem el�r Fortuna, m�g miel�tt elt�vedn�k egy L �s egy D izomer k�z�tt!

Tudod, Steph, n�h�ny tekintetben rettenetesen irigyellek. Sz�momra egyik nagyon b�mulatos tulajdons�god a lazas�god. Nem igaz�n foglalkozol a kin�zeteddel, nem vagy megsz�llottja a t�k�letes megjelen�snek – mint egyesek –, legyintesz egyet, beny�lsz a szekr�nyedbe, �s magadra kapod az els� k�t kezedbe ker�l� ruh�t. Am�g �n m�g mindig karba tett k�zzel, pizsam�ban, fejem tetej�re kontyolt k�cos hajammal �llok a k�tajt�s szekr�nyem el�tt, azon tanakodva, hogy a feh�r ingemet melyik �rnyalat� farmeremmel p�ros�tsam, addigra te m�r r�g a szemed al� h�zol egy fekete vonalat – hetyk�n, csukl�b�l, csak amolyan �t m�sodperces rutinnal, amilyenre �n sose lenn�k k�pes.
Ilyenkor csak n�zlek, nagy irigykedve, kezem pedig lemond� mozdulattal billen t�rzsem mell�.
N�zlek, ahogy legyintesz azokra a dolgokra, amik t�ged nem �rdekelnek, �s n�zlek, milyen t�k�letes vagy azok n�lk�l a ber�gz�d�sek n�lk�l, amik engem minimum f�l �r�s k�sz�l�d�sre k�sztetnek. Ott �llsz mellettem, hirtelenj�ben felkapott kiny�lt fels�dben, �s szoros farmerodban, �s mindez a sz�znyolcvan centis, ny�l�nk alakodon olyan lezser�l t�k�letesen �ll, hogy a sz�vem f�jdul bele. �lomk�k szemed k�r� p�r m�sodperc alatt fekete k�d�t var�zsolsz, �s az eg�sz arcodb�l kivil�g�t az a nagyonk�k gy�ny�r�s�g, apr�cska szepl�id pedig csak r�ad�sk�nt csinos�tanak az �sszk�pen.
Na, ilyenkor szokt�l r�m pillantani:
 – Te m�g mindig pizsiben?
�n pedig ilyenkor ocs�dok fel. A ti�dhez k�pest apr�cska testem megr�zk�dik a hirtelen hanghat�st�l, fejem b�bj�n a kontyom b�g�csiga m�dj�ra mozdul tengelye k�r�l.
 – Ja, hogy �n?  – suttogom magam el�, majd az �gyra n�zek. Nem kevesebb, mint n�gy k�l�nb�z� �rnyalat� farmer fel� ter�tettem ki a feh�r ingem, te pedig egy ideig csak n�zt�l engem, a r�szletekbe belemer�l� bar�tn�det, majd nagyot nevett�l.
K�nytelen-kelletlen kacagtam veled �n is. Jaj, de n� vagyok!
Tudod, Steph, tiszt�ban voltam vele, hogy j�l sz�rakozol rajtam, a tesze-tosza maximalizmusomon, a v�gyaimon, amiknek t�rgya a t�k�letes megjelen�s. K�zben pedig a nevet�sedb�l hallottam kicsengeni valami nagyon furcs�t, ami v�gtelen�l elszomor�tott. Hallottam, ahogy a kacajodba, a mulats�g mellett lemond�s is vegy�lt:
"– �n ilyen k�r�lm�nyess�gre sose lenn�l k�pes. Tal�n ez�rt nem is leszek soha igaz�n n�!"

Pedig N� vagy, Steph, m�gpedig milyen!
Amolyan sz�momra el�rhetetlen.

Furcsa �s egyszerre sz�vmelenget�, hogy ah�nyan vagyunk ezen a F�ld�n, annyian k�pviselj�k a sz�ps�get – mindannyian m�s �s m�s form�ban. Akad olyan sz�ps�g, ami minket megbotr�nkoztat, �s van, hogy k�t sz�ps�g egym�shoz vonz�dik, mint a m�gnes k�t ellent�tes p�lusa.
Akadnak olyan sz�p l�nyok, akiket irigykedve b�mulok, �s s�t�lnak el mellettem olyanok, akik minden bizonnyal gy�ny�r�nek k�pzelik magukat, de nekem vonul�suk l�tt�n csak a sz�m sz�le remeg meg a visszafojtott nevet�st�l.
Jaj, Steph! Ha tudn�d, hogy hi�nyzik, hogy le�lj�nk egy nagy �vegablakos k�v�z�ba �s kibesz�lj�k az embereket. Pletyk�kra �hezem, vigyorg�s-vihog�s bar�tn�s forr� csokiz�sra, �s nagy-nagy b�mul�sokra. Erre a jussom mi? A terp�nek, a konjug�lt kett�s k�t�s, meg a szerves k�mia…
Na, de vissza egy picit az �lmodoz�sba!
L�tom magam el�tt a k�nyelmes, modern berendez�s� k�v�z�t, a sz�mban �rzem a forr� csoki kr�mes s�r�s�g�t, �s arcomat kellemes mosoly h�zza sz�lesre.

�l�nk ott, mint k�t darab, v�gtelen�l k�l�nb�z� fiatal n�, olyanok, akik a vil�g k�t v�glet�n egyens�lyoznak, �s valahogy m�gis megtal�lt�k egym�st. Rengeteg mindenr�l k�l�nb�zik a v�lem�ny�nk, m�gis ha probl�m�k ad�dnak olyan m�lyen meg tudjuk �rteni egym�st, hogy ilyen partnert, mint te keresve se tal�ln�k.
Szerencs�re k�pzeletbeli besz�lget�s�nk t�rgya most semmi komoly, csak �ppen az �vegb�l illesztett fal el�tt elvonul� le�nyz�k hada.
Akad ott mindenf�le, mosoly is j�csk�n ker�l az arcunkra.
Am�g engem egy-egy kiv�telesen j� kombin�ci� ejt �mulatba, addig te j�t mulatsz j�t�kos megsz�llotts�gomon, szemedben pedig olyan mereng�s, �lomb�li keser�s�g csillan, amit j�l ismerek.
A b�gr�k k�z�tt �tny�lva fogom meg a kezed.
 – Steph! – n�zek m�lyen a szemedbe. – Nincs mi�rt szomor�nak lenned! – Apr�t szor�tok az ujjaidon, majd k�z�j�k f�z�m saj�tjaimat.

 – N�zz r�m, �s j�l jegyezd meg, amit mondok! L�thatom �n a vil�g legjobban �lt�zk�d� l�nyait, id�zhet el a tekintetem a t�k�letesre kondizott fenek�k�n, mardoshat az irigys�g, de mindez nem jelent semmit. Az igazi probl�ma nem az � t�k�letes segge, hanem az �n bizonytalans�gom. Te nem �gy �llsz a dolgokhoz – keser� mosolyba g�rb�l a sz�m. – Irigylem a lazas�god, azt, hogy te ezekre a l�nyokra csak v�llat vonsz, �s valami �rt�kesebb fel� ford�tod a fejed, mintha nem is lenne benned egy csipetnyi bizonytalans�g se. Elfordulsz, �s az sug�rz�dik r�lad: "Risz�ld csak, amid van, engem ez hol �rint?" Am�g nekem az �sszes hajam sz�la az �gnek �ll az idegess�gt�l, addig te csak egy mozdulattal v�gigsim�tod a s�r�nyedet, ler�zod magadr�l az inzultust azt�n m�r m�sz is tov�bb az utc�n.
 – Elmegy el�tt�nk egy ilyen l�ny, �s �n j�l led�nny�g�m a magam d�nny�gnival�j�t, mik�zben torz kis grimaszba r�ndul az arcom, te pedig egyszer�en csak tovalibbensz. Viszont j�l tudom, hogy bel�l, pici kis k�sz�ved m�ly�n az ilyen pillanatnyi tal�lkoz�sok csak gy�lnek, grav�roz�dnak a gr�nit falakba, �s egyszer csak a v�s�sek lyukat repesztenek a k�ben. Hiszen, b�r titkolod benned is lakik �nbizalomhi�ny. M�gpedig nem is ak�rmilyen, csak hihetetlen k�pess�geid ad�dnak a pal�stol�sra.
 – Egy t�k�letes l�ny megjelen�se, ha csak pillanatnyi is �let�kben, hihetetlen k�ts�geket k�pes �breszteni. Mindenki �rzi ezt, mindenki ismeri a k�rd�seket. �n sose lehetek ilyen sz�p? Ez�rt nem fog megtal�lni sose a boldogs�g? Ez�rt leszek eg�sz �letemben mag�nyos?  Vicces teremt�s a n�i l�ny. Egyetlen pillanat is el�g ahhoz, hogy az �vekig �p�tett magabiztoss�g, mint egy k�rtyav�r d�lj�n �ssze. Puszt�n egy sz�pen illesztett nadr�g �s el�ny�s tulajdons�gokat villant� fels� miatt – hitetlenkedve r�zom meg a fejem, k�zben te is beleegyez�en b�lintasz. Tudom, j�l, hogy ez n�lam is �gy van, m�gsem vagyok k�pes ellene mit tenni.

 –  Az oka az �n pillanatnyi idegesked�semnek, �s a te rakt�roz�d� neheztel�sednek ugyanaz: a v�gyunk arra, hogy sz�pek legy�nk. �s ez egyszeri, n�i gondolat, amolyan egyetemes igazs�g, amire �va minden egyes rokona �h�tozik.  A sz�pet szeretn�nk, �s ezen kereszt�l valami jobb, meghittebb, t�k�letesebb eg�szet. Ez term�szetes. Te ett�l nem vagy sem jobb, sem rosszabb – szor�tom meg ujjaim k�z�tt a ti�idet. A mosolyom kedves �s mereng�, a ti�d lemond�, picit szarkasztikus.

 – Szeretlek, le�nyz�! �s megingathatatlan meggy�z�d�sem, hogy b�r mi ketten a v�gletekig k�l�nb�z�nk, az �lt�zk�d�s�nkt�l elindulva a szem�nk sz�n�ig, mi ketten egy�tt mutatunk igaz�n nagyot. �s nem csak az�rt, mert eszm�letlen kontrasztot hozunk, �, dehogy! Magabiztoss� teszel. Ha veled vagyok, els�t�lhat el�ttem ak�r Marilyn Monroe is, m�gsem fog nehezemre esni a kezedbe kapaszkodva vigyorogni egy hatalmasat. Am�g mellettem vagy, nincs, aki n�lunk jobb lenne. Tudod, te l�ny, a te hat�sod a legnagyobb, amit valaha engem �rt. Er�snek �rzem magam, az �nbizalmamnak keresztelt k�rtyav�r pedig beton keretet kap. Mindezt az�rt mert tudom, hogy csak annyit kapok t�led, amint amennyit �n is adok neked – egy centtel sem t�bbet.

 – Azt hiszem ez az alapja az igazi bar�ts�gnak. Ami az igazi sz�ps�get hordozza. Hiszen igaz�n akkor ragyoghatunk, ha f�ny�nket valaki visszat�kr�zi. T�k�letes t�k�r vagy te nekem, Stephanie! �s ett�l jobb �rz�s, nem is igaz�n l�tezik.

M�rhetetlen �r�mmel t�lt�tt el, mikor Menyus cs�t�rt�k�n be�ll�tott �rtem Debrecenbe, azt�n m�r suhantunk is haza. Tudod, Menyusnak megsz�llotts�ga a gyorsas�g, ez�rt az aut�p�ly�n repesztett�nk, �n pedig ism�t megpr�b�ltam memoriz�lni a Debrecenbe vezet� utat, de most sem j�rtam sikerrel.
A sz�nt�f�ldek megfakult sz�n�ben ringott el�ttem az �szi t�j, az ablak�veg t�kr�ben pedig olyb�’ t�nt, mintha visszafel� j�rna az �r�m. Kicsit t�nyleg olyan volt nekem hazaj�nni, mintha visszafel� mentem volna az id�ben. Suhant el mellettem az a m�rhetetlen�l kies laposs�g, �s csak a kukoricaf�ldek v�geit tudtam sz�molni. Elmondhatatlanul zavart, hogy nem tudtam hol tartok, hogy mennyi id� m�g a k�vetkez� v�ros…
Mikor Miskolchoz k�zeledve megl�ttam az els� k�kes felh��rny�kba b�jt hegyeket, akkor�t dobbant a sz�vem, mint ritk�n m�skor. Onnant�l kezdve ismer�ss� v�lt minden kanyar, tudtam, hogy az �t k�vetkez� g�rb�lete milyen emelked�re kaptat. �gy �reztem, mintha toltuk volna magunk el�tt az utat, az �veg t�kr�z�d�s�ben pedig az �r�m m�sodpercmutat�ja a hatost�l jobbra mozdult a tizenkettes fel�. Lehunytam a szemem, �s ki sem nyitottam addig, m�g Mam�hoz nem �rt�nk.

Csendes kis falu a mi�nk, olyan, ahol �gy ragyognak az szurokfekete �gen a csillagok, hogy a f�ny�k p�r�s k�penyt von k�r�j�k, �gy hogy r�gt�n meg lehet k�l�nb�ztetni az apr�cska f�nyl� p�tty�k k�z�l, hogy melyik a rep�l�, melyik a csillag, melyik a cs�szealj.

Mama kocsony�val v�rt. Igaz�b�l sosem szerettem azt a zsel�vel k�rbefagyott diszn�k�rm�t, de az is igaz, hogy Mama b�rmit tett volna le el�m, �gy vetetettem volna r� magam, mint a farkas. Nem is tudom mikor voltam legutolj�ra olyan �hes.
Am�g Menyussal zab�ltuk a kocsony�t, addig a Mama a kelt t�szt�t ny�jtotta, majd vastagon kaka�zta. Lassan hozta fel a massz�t az �leszt�, ez�rt m�g v�rnunk kellett a kaka�sra. K�zben csal�di pletyk�kat besz�lt�nk meg.
November elseje karny�jt�snyira �rt hozz�nk, �s a k�sz�b�n egyens�lyozott. Ez�rt is k�sz�lt a kocsonya, a vend�geknek.

 – Nem j�n m�r ide senki se! – s�hajtott neheztelve Mama, am�g keze egy eg�sz dinamikus mozdulat�val nem csak a t�szt�t, de a f�l ny�jt�deszk�t is beter�tette a cukros-kaka�s porral.
 – Mi�rt mondasz ilyet? – nyammogtuk el tele sz�jjal a k�rd�st Menyussal, majd f�l perc k�h�g�ssel megt�lt�tt csend k�vetkezett, tekintve, hogy Menyus tork�n lecs�szott egy j� falat ectes kocsonya.
F�lig megfulladva, k�nnybe l�badt szemmel tette fel a k�rd�st:
 – Mi t�rt�nt?
 – Katit meg �vit ma kihozta Katica meg Karol, �s m�g csak be se k�sz�ntek! – Mama nagy m�rgesen belecsapta a sz�r�shoz haszn�lt ev�kanalat a m�anyag t�lk�ba, majd d�h�sen cs�p�re tett k�zzel meg�llt a konyhaajt�ban, �s nagy komolyan n�zett r�nk: Na most sz�ljatok hozz�!
D�bbenten, �s megbotr�nkozva n�zt�nk �ssze Menyussal. Mi�rt nem n�zett be a Mama k�t h�ga? Tal�n csak nem az�rt, mert mikor Menyus az ottani temet�ben j�rt rendet tenni, kiszaggatni a gazt, akkor nem ment be, mert �rtem sietett a p�lyaudvarra?
Cs�ndben emelt�k a sz�nkhoz a k�vetkez� falat kocsony�t, Mama pedig az ajt�f�lf�ra t�maszkodott.
 – Ki j�nne m�r ide? Minek is f�ztem annyit! Marika, ha j�n, j�n, Kati meg �vi m�r letudta, Erzsi meg…  - itt csuklott el a hangja, mi pedig egyszerre ejtett�k le a kez�nkb�l a kanalat. M�ly leveg�t vett�nk Menyussal, �n pedig fel�lltam.

Mire �tl�ptem azt a p�r m�tert, ami a konyhaajt�ig vezetett, addigra Mama m�r hengerr� hajtotta a kaka�st, a v�lla picit remegett, de visszatartotta a k�nnyeit.
Erzsi, avagy Kereszt, Mama legid�sebb n�v�re volt. Kegyetlen�l gyorsan, m�sf�l h�nap alatt vitte el a r�k, olyan sebess�ggel, hogy m�g feleszm�lni se tudtunk. K�t h�t m�g nem telt el a temet�s �ta, a gy�sz a k�zt�nk maradt n�gy l�nytestv�r nyak�ban �lt.
Lassan Mama m�g� l�ptem, �s a h�na alatt �tny�lva �leltem magamhoz azt a k�nny�, remeg�, meleg test�t, ami olyan finom �teleket k�sz�tett, mint senki m�s. Nyaka g�rb�let�be, kontyba fogott haja al� hajtottam az arcomat, �s m�lyen besz�vtam konyhaf�szeres illat�t.

Stephanie. T�nhet �gy, a haza�ton Debrecenb�l, a kocsi ablak�veg�ben, hogy visszafel� j�r az id� kereke. Az igazs�g viszont az, hogy az �let sosem �ll meg. M�g egy pillanatra sem. Az �r�mon a mutat� balr�l k�zel�ti a tizenkettest, �s nincs semmi, ami ezt visszaford�thatn�.

Az idei gyertya�get�s k�l�n�sen neh�znek bizonyult. Ez volt az els� �v, hogy a Pap�hoz is a temet�be kellett menn�nk. Mama bel�m karolt, �lomsz�p havasz�ld tekintete pedig el-elmerengett ahogy a fejf�k k�z�tt s�t�ltunk. N�ha �sszemosolyogtunk, j�l megn�zt�k a sz�p s�rokat, �s j�l megszidtuk a gondozatlanokat. Megannyi falusi ismer�ssel tal�lkoztunk…
Azt�n m�giscsak bet�rtek hozz�nk a rokonok. Igaz, nem a Mama h�gai, de a Linzben �l�, r�gen l�tott kedvesek. Nekik is �zlett a kocsonya.
A kaka�s pedig?
M�g aznap este ett�nk bel�le. �ssze�lt�nk a konyh�ban, �s csak azt v�rtuk meg, m�g kiker�l a tepsib�l. A kez�nkbe fogtuk az egy kil� lisztb�l k�sz�lt t�m�r j�s�got. Az a k�l�nlegess�ge ennek a kaka�snak, hogy nem lehet, csak igazi �h�tattal enni.
A forr� kaka�s massza sz�t�radt a nyelvemen, a krist�lycukor pedig apr�cska,�des kavicsk�nt ropogott a fogam alatt.
Miut�n j�l bevacsor�ztunk a kaka�sb�l, Menyus m�g tett-vett a h�zban, Mama pedig kiment cigizni. �gy f�jta a f�st�t, ahogy szokta – mint a gy�rk�m�ny, fej�t a szurokfekete �g fel� emelve, a f�st�t a csillagok fel� f�jva.

F�z�san �tkaroltam magam, m�g mell� �lltam, �s v�rtam, hogy elsz�vja a sz�vnival�j�t. Gyerekkori, langyos ny�ri est�kre eml�keztem. Olyanokra, amikor Mama ugyan�gy f�jta a f�st�t, k�zben pedig a hinta�gyon �lt�nk, �n pedig az �l�be hajthattam a fejem.

Im�dok hazaj�nni, Steph.
Akkor is, ha az �r�m el�refel� halad, �gy ahogyan �n is.
�s b�r elkeser�t�en r�vid a h�tv�ge, addig, am�g a hangonyi h�zba bel�pve magamhoz �lelhetem Mam�t, ut�na pedig egy pillanatig a kezemben tarthatom azt a r�ncos kis arc�t, na addig nincs mi�rt b�nk�dnom.

Vigy�zz magadra!
Szeretlek, le�nyz�!

Azt hiszem, az �n mai jelem m�r befog�sra t�rt�nt. Elv�gre ha m�r tizen�t perce �llsz a buszmeg�ll�ban, �s a negyven�t�s buszod eg�szre sem �rkezik meg, az m�r egy el�g nyilv�nval� jele annak, hogy neked ma nem kell benni el�ad�sra, ugye? H�t persze!
Pedig Isten a tan�m, �n ugyan be akartam menni! M�g a tegnap v�s�rolt, r�g�ta v�gyott fekete nadr�gomhoz is megkerestem a megfelel� p�ros�t�st, a hajamat is rendezett kontyba t�ztem – szinte nyilv�nos megjelen�s�rt ki�ltott az eg�sz megjelen�sem, de mint tudjuk, az Univerzummal nem lehet pack�zni.

Sz�val csak csendben fejet hajtottam az elker�lhetetlen el�tt, �s beslisszoltam a l�pcs�h�zunkba. V�g�l is itthon is elolvashatom az el�ad�si anyagot, nem? Azt�n angolra majd bemegyek – de persze csak akkor, ha az indul�sra fels� er�kt�l enged�lyt kapok.
Na j�, �szint�n egy nagy rak�s lustas�g vagyok – most is tanulnom k�ne, de egyszer�en a nyakamba �lt a sz�jmen�s, �s musz�j elny�gnom neked a terhet, ami sz�vemet nyomja.

Az els� �s legfontosabb: a g�lyab�li ruha!
Na igen, tudom, Steph, l�tom a lemond� szemles�t�st, �s a fejcs�v�l�st, tudom! Neked �des mindegy, mert te az ilyeneket laz�n veszed – �s itt kell megjegyeznem: valahogy ezzel a lazas�ggal k�pes vagy mindig olyan elk�peszt�en st�lusosan kin�zni, hogy akkor�kat dobban a sz�vem, hogy az csak na! R�szint az irigys�gt�l, r�szint az �r�mt�l. Mert hogyne lenn�k irigy! A nyakadig �r a l�bad, a hajad �nmag�t�l olyan sz�k�s-barna, amilyenre m�sok �r�kig mel�roztatj�k, a szemed meg olyan k�k �s kifejez�, hogy abba a belef�r az eg�sz vil�g!
A m�sik oldaladon meg ott kullogok �n: nagyon barna hajjal, nagyon barna �zikeszemmel, a magam �sszes 163 centij�vel, �s igen-igen nagy fejt�r�st okoz nekem a gondolat: m�gis mit vegyek fel?

Az univerzum ez �gyben kegyesnek viszonyult, �s tegnap, mikor v�gre megejtettem szeptember �ta tervezett bev�s�rl�si t�r�mat r�gt�n kett� csodaruh�t g�rd�tett el�m, meg a probl�m�t: k�ptelen vagyok a v�laszt�sra!
Ha m�g a gyakorlatias v�g�r�l pr�b�ln�m megfogni a k�rd�st, az se m�k�dne, tekintve hogy mind a kett� ruha forintra pontosan ugyanannyit k�st�l…
El�lj�r�ban csak annyit, hogy eredetileg fekete-feh�r �ssze�ll�t�st k�pzeltem el, �s a feh�r ruh�val m�r kor�bbr�l �sszefutottam az interneten, viszont a piros ruhacsoda – amir�l persze ne adj’ Isten, hogy most tal�ln�k k�pet –, els� pillant�sra megfogott.

Az a pirosk�t, amit �n n�ztem, kicsit m�shogy varrt�k �ssze. A karj�r�l a fodrok leker�ltek, �s  egy, laza hull�mokban ring� s�vban d�sz�ti az anyag legalj�t. �szint�n? D�nt�sk�ptelennek �rzem magam. Folyamatosan sorolgatom magamban az �sz�rveket, miszerint:

• A feh�r ruha az eredeti elk�pzel�sem, a gy�ngy�s d�sz�t�s a nyak�n gy�ny�r�, viszont a fels� anyag al� varrt b�l�s folyamatosan cs�szk�l, �s s�vokba hurk�sodva gy�r�dik fel a fed� anyag alatt. �gy a mellem alatt, �s a hasamn�l rendetlenked� kis gy�r�d�sek keletkeznek minden egyes l�p�semn�l. Mellesleg rettenetesen testhez �ll� – val�ban minden el�nytelens�gem l�tsz�dna benne, �gy lehet�s�gem nem ny�lna egyetlen f�radt pillanatomban sem az �sszeg�rnyed�sre, mert pici pocakom – ami minden egyes norm�lis embernek van – l�that�v� v�lna. Nem is besz�lve arr�l, hogy a ruha passzoss�ga miatt j�csk�n le lenn�nek korl�tozva a t�ncol�si lehet�s�geim. Belegondolva abba, hogy mennyire m�ni�m ugr�lni �s bolondozni egy olyan jeles esem�nyen, mint a g�lyab�l, m�r nem is t�nik olyan j� �tletnek ezt az �ll�fogad�sokra, �s szolid egy helyben �lldog�l�sra tervezett csodaruha. A v�g�n m�g elszak�tan�m egy vadabb mozdulatomban.

• Piroska, avagy sz�vem cs�cske, ki els�re megtal�ltad retin�m s�rgafoltj�t, te, hogy egyem a h�sodat! Minden olyan sz�p �s j� – nem �rzem azt, hogy fesz�lyezve lenn�k, nem gy�r�dik az anyag, a hajam pont olyan barna, hogy az �gy harmoniz�l a sz�neddel, ahogy az a nagyk�nyvben meg vagyon �rva, szabadon rophatn�m benned hajnalig, s�t m�g a h�tam is egy nagyon dekorat�v, V alak� kiv�g�sban lenne �szveszejt� l�tv�ny, de. DE! Mi�rt pont az a fekete nyakl�nc illik hozz�d a legeslegink�bb, amit m�r egyik bar�tn�m megvett mag�nak? V�gtelen�l elszomor�tasz ezzel a t�nnyel…

Igaz�n kellene a v�lem�nyed, te l�ny! Benc�t m�r k�rdeztem, elk�ldtem neki a ruh�kban r�lam k�sz�lt csodafot�kat. Szerinte egy�rtelm�en a piros, mert a feh�rre gy�rnom kellene… �n nekem pedig erre egy�rtelm� v�laszom volt, hogy j�, akkor te meg gy�rj az �des kurva n�nik�dre… :) Hej, de szeretem is, mikor realist�n m�regeti a testi adotts�gaimat a Kedves!
Nem mintha sz�gyenkezni val�m lenne. 163 centimhez eg�sz j�l passzol az 50 kil�m. Term�szetesen �n is l�tom magamon a korrekci�ra szorul� r�szeket, de egyem a lelked, h�som-galambom, Benceb�, ilyet akkor sem mondunk a Kedvesnek!
Na, de nem ez sz�vem gondja, ezt megsz�lal�st j�tszi k�nnyeds�ggel �thidaltam – majd h�tv�g�n leverem a fi�n, ne agg�dj, Steph!

A m�sodik probl�m�m: A bar�tn�k.

Lehet, hogy ez egy �j levelet ig�nyelne, mert olyan kusza �rz�seket d�delgetek magamban ebben a t�m�ban, hogy m�g sz�momra is neh�z megtal�lni egy�ltal�n azt a sz�lat, amivel elkezdhetn�m felg�ngy�l�teni a sz�thullott gomolyagot.
�gy �rzem magam, mintha egy szoba k�zep�n �llva nem is venne k�r�l m�s csak �ssze-vissza gab�z�dott pamutgomolyag, �n pedig, mint k�tbalkezes �nmagam, nem tudom hov� ny�ljak. Gomolyagsz�l k�r�l�ttem minden egyes szimpatikus arc, felteker�si elv pedig a Tehozz�d f�z�d� bar�ts�gom.

J�l tudom, hogy mennyire extr�m elv�r�s az, hogy egy �j t�rsas�gban r�gt�n megtal�ljam azt az embert, akivel igaz�n t�k�letes kapcsolatot tudn�k kialak�tani. J�l tudom, hogy a bar�ts�g, a bizalom �vekbe telik m�g igaz�n sziklaszil�rd talajj� v�lik, amikre azt�n r� lehet halmozni az �let ny�gjeit. Vegy�k p�ld�nak a mi kapcsolatunkat: �let�nk jav�n �t�velt a bar�ts�gunk, miut�n odal�ptem hozz�d akkor nyolc �vesen, �s megk�rdeztem:
 – Leszel a bar�tn�m?
Ott �lltunk, mint k�t kis antiszoc p�cs, a sorakoz� v�g�n, egyik�nknek se akadt p�runk. Te, az oszt�ly legmagasabb, gombahaj�, kisfi�nak kin�z� kisl�nya, �s �n, mint a k�cos barnahaj�, kis ugri-bugri m�csing. Hogy m�gis mi�rt fogtad meg a kezem, azt mai napig nem tudom, de azt igen, hogy az�ta sose �reztem magamat mag�nyosnak. Hihetetlen magabiztoss� tetetted azt a tejfogak hull�s�t�l fogh�jas mosoly� kisl�nyt, �s most nagyon hi�nyzol a sz�p vigyor� egyetemist�nak.
Arra k�szteted, hogy a t�k�letes bar�ts�got keresse, amit viszont m�g egyszer nem fedezhet fel.
M�ig megtal�lhat� bennem ez az abszurd v�laszt�sai hajlam: csak azt az egyet, de azt nagyon – ezt viszont ennyi id�sen m�r lehetetlen elj�tszani.

Most m�r nem mehetek oda senkihez f�lszeg mosolyommal, amiben benne bujk�l minden k�ts�gbees�sem. Nem k�rdezhetem meg a m�g mindig bennem lak� gyermeki �szintes�ggel:
 – Lenn�l a bar�tn�m?
Puszt�n az�rt, mert m�r ennyi id�sen nem kaphat� r� �szinte v�lasz. Ennyi id�sen m�r nincs meg hozz� a mer�szs�gem.

V�rom a napokat, hogy teljenek.
V�rom a pillanatot, mikor bepakolhatok a b�r�nd�mbe, �s �zd fel� vehetem az ir�nyt.
V�rom mindezt Bence miatt, Mama miatt, az isteni tepsis h�s �s krumpli miatt, az �gyam illata �s puhas�ga miatt, az otthoni lusta percek miatt…

�s mindezt addig v�rni is fogom, m�g nem tal�lok magamnak valakit, aki hasonl� �rt�k�v� v�lik az �letemben, mint Te.
Biztos vagyok benne, hogy az id� az �n malmomra hajtva a vizet. Tudom, hogy ahogy haladunk el�re az id�ben, t�l�l�nk m�g egy-k�t ZH-t, az egyik l�nnyal �gy �ssze fogunk kov�csol�dni, ahogy az kell. Tal�n � is az egyik legjobb bar�tom lesz.

De olyat, mint Te, m�g egyet nem tal�lok soha!